Egyötödnyi Magyarország függőségben? Magyarország területének ötödét úgy vonta ellenőrzése alá a kormány, hogy arról a földtulajdonosok többsége nem is tud – állítja egy telekügyekben szaktekintély ügyvéd. Lapunk az illetékes tárcákat és érdek-képviseleti szerveket is megkeresi ezzel kapcsolatban. Írásunk első részében a Natura programmal ismerkedhetnek meg, amely 2011 után, amikor a termőföld forgalmazása szabaddá válik, akár társadalmi robbanást is okozhat. Radovits László ügyvéd szerint egy környezetvédelmi köntösbe bújtatott program mintegy kétmillió hektárt érint, mégis a legnagyobb titokban és elképesztően gyorsan történt meg a földek kiválasztása. Már önmagában érdekes, hogy a kijelölésnek nincs nyoma a tulajdoni lapokon. Ha egyszer az állam él elővásárlási jogával, az a nemzetpolitika és a területi integritás szempontjából is kockázatos lehet. Az uniós Natura 2000 program nevében eljáró szakértőket nem mutatták be, és a területkijelölés módja sem ismeretes. Sőt a szűkebb szakmához tartozók előtt is titok, hogy alig két év alatt miként lehet több mint ötszázezer helyrajzi számhoz tartozó földterületet kiválasztani és felmérni. Radovits szerint Magyarország területének húsz százalékát érinti az unió által bevezetett program. A Natura-területek kijelölése 2004-ben kezdődött meg, és két év múlva zárult, tavaly pedig már – elvileg – uniós támogatásokat lehetett felvenni a listára került területek után.
"Erős kétségeim vannak a kijelölés jogosultságát illetően – mondta lapunknak az ügyvéd. – Ha nagyon durván akarok fogalmazni, azt mondom: sutyiban zajlott minden!"
Elvileg a természetvédelmi hatóságok feladata a kijelölés, állítólag erről értesítették is az érintett tulajdonosokat, a halastavaknál legalábbis ez megtörtént. Radovitsot mégis egyre inkább elgondolkodtatja: ha elvileg legalább ötszázezer tulajdonos érintett a programban, miért nem találkozott még olyan emberrel, aki tudott volna saját földjének kijelöléséről? Az már önmagában érdekes, hogy a kijelölésnek nincs nyoma a tulajdoni lapokon – noha a hatóságok számos termelési korlátozást előírhatnak, és akár még egy fa kivágásához is szükség lehet a természetvédelmi hatóság engedélyére.
A használati korlátozásért elvileg kompenzáció kérhető, legalábbis az Új Magyarország fejlesztési tervben erről tesznek említést. Csakhogy a hazai jogi szabályozás ellentmond ennek, mivel az alanyi jogon járó támogatást időközben felváltotta a pályázati támogatási rendszer. Mivel azonban a tulajdonosok többsége nem tud arról, hogy kártalanítás illetné meg, minden további nélkül elképzelhető, hogy a programba bevont földek tulajdonosai helyett valaki egészen más veszi igénybe a támogatást – mondja az ügyvéd: "A kijelölés anonimitása, a műveléskorlátozás lehetősége és a felvehető uniós támogatások elvileg lehetővé teszik, hogy ezzel a programmal saját klientúráját támogassa a kormány."
Nem stimmelnek a számok
Óriási pénzről van szó. A környezetvédelmi tárca szakállamtitkára, Haraszthy László 2006-os interjúja szerint 25 ezer gazda évente 44 milliárd forintos támogatást kap, mégpedig öt éven keresztül. Ha viszont azt vesszük, hogy mintegy ötszázezer helyrajzi számot vontak be a programba, akkor a mindössze 25 ezer gazda támogatása legalábbis "számszakilag" nem stimmel. "Végigböngésztem a 2007-es és az idei költségvetést, de ilyen számokat nem találtam – mondja az ügyvéd. – Az Új Magyarország vidékfejlesztési programban a Natura 2000-re ugyanis összesen 13 milliárd forintot irányoztak elő, így nem tudni, miért beszélnek 44 milliárdról, illetve ha van ilyen összeg, hová tűnt a különbözet?" De nemcsak a támogatások "lenyúlása" jelenthet reális veszélyt, a program miatti korlátozások a földek árát is alacsonyan tartják. Emellett az államnak elővásárlási joga van, ezért a program keretében elvileg lehetővé válik a földfelhalmozás, mégpedig nagyon nyomott piaci áron. Mivel várhatóan 2011-ben megnyílik az út a külföldiek földvásárlása előtt Magyarországon, ezzel az óriási területtel sok mindent kezdhet az állam.
Az ügyvéd szerint a jogszabályok azt is lehetővé teszik: ha a természetvédelmi hatóság úgy gondolja, hogy a Natura-védettség oka megszűnik, saját hatáskörben módosíthatja a besorolást. "Ha rosszindulatú vagyok, azt mondom: valaki előbb-utóbb nagyon jól járhat ezzel a bombaüzlettel! Előbb nyomott áron bevásárol az állam, majd ha ugyanezen az áron gyorsan túlad a földeken, a hatóság pedig valamiért megszünteti a Natura-besorolást, a haszon az új tulajdonos zsebébe vándorol."
Az ország területének ötöde
Csak a szántóföldeknél mintegy ötvenmilliárd forintos piaci értékvesztést jelentett a Natura-kijelölés. Ezért sem mindegy, hogy a költségvetési törvények milyen kártalanítási összeget szánnak a gazdálkodóknak. Tavaly összesen százmillió forintot tettek félre erre a célra, az idei költségvetésben azonban már csak nyolcvanmillió forint szerepel. "Valami elképesztő dolog történik hazánkban természetvédelem címén!" – utal Radovits arra, hogy bár a természetvédelem olyan közcél, amit az Alkotmánybíróság több határozatával is véd, mégis megvan a kockázata a telekspekulációnak. "Szerintem alkotmánybíró korukban Sólyom Lászlóéknak eszükbe nem jutott volna feltételezni, hogy olyan területek is természetvédelmi védettség alá kerülhetnek, amelyek nem védendők."
Magyarország területének húsz százaléka tartozik a Natura programba, és további tíz százalék a nemzeti parkok igazgatása alá tartozó terület. Fizikailag persze nem húszszázalékos területről beszélhetünk, hanem sokkal nagyobbról, mert a természetvédelemnek szüksége van védőövezetekre is. Amolyan pufferzónákat alakítanak ki a védett átmeneti madárélőhelyek és a mezőgazdasági területek között, ahol viszont szintén korlátozásokat vezethetnek be.
A természetvédelmi törvény eddig korrekten szabályozta egy terület védetté nyilvánítási eljárását. Ezt bárki kezdeményezheti, utána közmeghallgatás történik, a természetvédelmi hatóság lefolytatja az eljárást, majd értesítik a tulajdonost, és a védettség tényét bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba. Ez azért fontos, mert ha valaki el akarja adni vagy meg akarja vásárolni az adott területet, tudjon a korlátozásról. Ráadásul a bejegyzés ellen van fellebbezési jog, így az egész ügy eljuthat a bíróságig, ahol kiderülhet, hogy a védetté nyilvánítás alaptalan volt. Ezt a korrekt, kiszámítható szabályozást a Natura 2000-rel teljesen megkerülték és ismeretlen számú személy döntése alapján úgy vált védetté az ország húsz százaléka, hogy jogilag nem védett, ám mégis védett. "A kijelölést nagyon komoly vizsgálatoknak kellett megelőzniük szinte helyrajzi számonként, ezért nehezen hihető, hogy két év alatt az ország területének ötödén ez a vizsgálatsorozat elvégezhető" – mondja az ügyvéd. Ezzel a lépéssel az ország ötödén megszüntették az ingatlan-nyilvántartás közhitelességét, ami már forgalombiztonsági kérdés, ennek az eljárásnak a rendje semmifajta alkotmányos előírásnak nem felel meg. "Egy legális eljárásnak lehet az a vége, hogy valami védett, de egy illegális eljárásnak ilyen következménye jogilag biztosan nem lehet."
Erősen aggályos az is, hogy a jogszabály szerint a kártalanítás egyszeri és végleges, kivéve, ha a hatósági határozatból eredő tilalom vagy korlátozás több mint öt évig változatlan tartalommal fennáll. Csakhogy nincs hatósági határozat a Natura programban, egy helyrajziszám-jegyzéket hirdetnek ki. Hivatalosan a korlátozás időtartalmáról sincs információ, senki nem tudja, meddig lesznek érvényben a korlátozások. Ha egy tulajdonos mégis olyan szerencsés, hogy rájön, az ő földje is benne van a Natura programban, akkor kérhet és kaphat is kártalanítást. Ám akkor is csupán egyszer, és csak akkor jár neki, ha a kár bekövetkezésétől számított harminc napon belül bejelenti igényét…
Kicselezett törvény
Sajnos a jogszabályváltozásból eredő károkat Magyarországon nem térítik meg, ezért a kompenzációra pályázni kell. Ha valaki nem tud arról, hogy neki pályáznia kell, mert a programot kiterjesztették a földjére, akkor a szoros határidők miatt végleg eleshet a kártalanítástól. Radovits László szerint a kialakult helyzet miatti társadalmi robbanás 2011 utánra várható, amikor a termőföld forgalmazása szabaddá válik. Ha megindul a piacosodás, az állam bármikor élhet elővásárlási jogával. "Egy jogilag nagyon jól becsomagolt helyzetről van szó, és az a legaggasztóbb benne, hogy össztársadalmi érdek mögé bújtatott egyéni vagy politikai érdekérvényesítésről lehet szó" – mondja az ügyvéd. A támogatások igénylése körüli ködösítés nem a legnagyobb probléma, bár az is aggályokat vet fel, mert nagyon sok pénz tűnhet el pályázati úton. A termőföld-tulajdonlást és a gazdálkodást érintő következményeknek viszont óriási hatásuk lehet az ország jövőjére nézve.
"Ha sarkosan akarok fogalmazni – tette hozzá az ügyvéd –, azt mondom: a jogszabályok alapján elvileg könnyen bekövetkezhet, hogy a védelem alá helyezett kétmillió hektáros területen bármikor megtiltja az állam a földművelést, vagy olyan rendelkezéseket hoz, amelyek betarthatatlanok. Ettől pedig megijednek az emberek, és fillérekért eladják az államnak a földeket." A forgatókönyv további részéről már volt szó.

Forrás: Magyar Hírlap