Lassan már nem csak betévednek a városokba, hanem ott is élnek. Ha vaddisznóval találkozunk, ne hergeljük, és főleg ne szorítsuk sarokba - javasolják a szakemberek.

Egy a budai hegyekben lakó lány nemrég kénytelen volt fára menekülni hazafelé menet a vaddisznók elől, s mivel a városba betévedt állatok nem tágítottak a környékről, onnan hívott telefonon segítséget. A szülei autóval mentek érte, de ők sem tudtak kiszállni a kocsiból, így az ablakon keresztül menekítették ki a lányt - írja a hír24.hu.

A budai kerületek villáinak kertjében, és az utcákon rendszeresen megjelennek a vaddisznók, tavalyelőtt például a köztársasági elnöki rezidenciáján telepedtek meg. Emlékezetes eset volt, amikor néhány éve télen az Erzsébet hídnál a Dunába ugrott egy vadkan és úszva próbált menekülni. A Hűvösvölgyben többször is előfordul, hogy vadak tévednek a villamossínekre, de a Széll Kálmán tér környékén is megjelent már egy-egy példány. Nemrég Salgótarján főutcáján garázdálkodott egy csorda.

Egész Európában megnőtt a vaddisznóállomány. A becslések szerint 1994-ben 44 ezer, 2000-ben 82 ezer, 2012-ben már több mint 100 ezer vaddisznó élt Magyarországon. Hogy mi az oka az elszaporodásuknak, arról a szakemberek is vitatkoznak.

Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője szerint azonban nem a vadállomány növekedése az oka, hogy egyre több egyeddel találkozhatunk a városokban, hanem az állat alkalmazkodóképessége. Egy zalai erdőkben élő vaddisznó például nemigen megy emberek közelébe, messze elkerüli az ilyen találkozásokat. Ott, ahol az ember egyre jobban terjeszkedik az erdők felé, az állat alkalmazkodik az új környezethez.

A vaddisznó lassan „urbanizálódik”. Lomniczi Gergely úgy véli, már nem csak arról van szó, hogy betévednek, jellemzően élelmet keresni a házak közé a vaddisznók, hanem az utóbbi időben már számos egyedről derült ki, hogy a települések belterületén lakik. Nagyon intelligens állatokról van szó, amelyek jól tudtak alkalmazkodni a folyamatos emberi jelenléthez, szagokhoz, zajokhoz, fényekhez. Az elhanyagolt magántelkeken búvóhelyet találnak maguknak, és elsősorban hulladékból elegendő táplálék és víz jut számukra – mondta.

Lomniczi Gergely hozzátette: baleseteket ritkán okoznak a vadállatok, de ha mégis, akkor elsősorban az autóval történő ütközés a probléma. Ilyenkor a rendőrséget kell kihívni, akik helyszínelnek, majd eljárást indítanak a károkozási felelősség megállapításáról.

A városban élő vadak alapvetően az emberre nem veszélyesek, ennek ellenére a vaddisznótól sokan félnek, és némileg jogos is lehet ez a félelem. A malacait féltő koca, a beteg, megsebzett állat – például egy gázolás után –, vagy a párzási időszakban az udvarló kan disznó akár rá is támadhat az emberre. Sosem szabad elfelejteni, hogy a vaddisznó elsősorban menekülni akar. Ha nem tud, mert nem képes rá, akkor, mint utolsó esély, ránk támad. Izmos álkapcsával komoly sérüléseket okozhat.

Ilyen támadás azonban városban még nem történt, az ember legtöbbször békésen ide-oda vonuló kondákkal találkozhat, a leginkább veszélyesnek tűnő vadkanok viszont sokkal óvatosabbak annál, hogy akár csak egy pillanatra is meglássuk őket.

Szemethy László vadbiológus azt tanácsolja, ha mégis szembe jön a disznó, akkor egyetlen lehetőség van: a futás. A vaddisznót nem lehet megijeszteni, és fára mászni sem érdemes, mert okos állatok, és kivárják, amíg az ember leesik. Ha nem támadólag közelít a disznó, hanem csak az irányunkba menekül, akkor megoldás lehet, ha beállunk egy fa mögé, hogy ne taposson el minket.

Ettől függetlenül még, elsősorban a kertekben komoly károkat okozhatnak a vadak. A helyzetet az önkormányzat, a területi vadgazdálkodó és a lakosság együttesen tudja csak megoldani. Az önkormányzat információkkal láthatja el a lakosságot, megbízhat szakembereket az állatok befogására (belterületen nem lehet csak úgy kilőni a vadakat, mert veszélyes), különböző rendeleteket hozhat, a vadgazdálkodó a külterületeken vadászati eszközökkel élhet, illetve etetéssel, itatással érheti el, hogy kevésbé menjen be a vad a városokba.

A lakosságnak pedig arra kell törekedni, hogy az állatok búvóhelyeit szüntesse meg (az elhanyagolt magán- és közterületek rendben tartásával), ne etesse vagy itassa a vadat, ne rakjon kerítésen kívülre zöld hulladékot, illetve vaddisznók károkozása ellen a talajhoz rögzített, lábazattal ellátott kerítéssel védekezzen - mondta Lomniczi Gergely szóvivő.

Forrás: Hír24