Amíg Kaposváron közbenső ítéletben felfüggesztették a Hubertus Bt. jogait, Bécsben a német cégnek adott igazat a bíróság, szerintük az állami földterületek haszonbérletére vonatkozó rész is érvényes a vitatott szerződésben.

Miután a Kaposvári Törvényszék közbenső ítéletben felfüggesztette a Hubertus Bt. vadászati, halászati, természeti kincsek kitermelésére és mezőgazdasági földterületek alhaszonbérletbe adására vonatkozó jogát, s lehetetlenülés miatt megszűntnek nyilvánította a cég erdőgazdasági és földterületekre érvényes elővásárlási jogát, a kéthelyi székhelyű, német tulajdonú cég – melynek képviselői nem voltak jelent a határozathirdetésen – közleményben hozta nyilvánosságra, hogy a Bécsi Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választott bíróság érvényesnek nyilvánította a 1992-ben kötött privatizációs szerződését.

Melyet a magyar állam megtámadott, ugyanis a felperest képviselő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet szerint a földhaszonbérleti szerződéssel több mint hétezer hektár állami föld jutott 99 esztendőre hektáronként mélyen áron alul, mindössze tíz forintért, azaz évi 80 ezer forintért a Hubertusnak – s a szerződés ráadásul harminc évvel még meg is hosszabbítható. A németek anno amúgy arra hivatkozva kapták meg gyakorlatilag ingyen a hatalmas területet és a hozzá tartozó – majorságokból, feldolgozó üzemekből, nemzetközi hírű ménesből, lovas pályából és -stadionból, vadászhotelből – álló vagyont, hogy a területen humán vérkészítményeket előállító csúcstechnológiás üzemet építenek, amely a természetvédelmi területen legelő marhák vérén alapszik. Ebből semmi sem valósult meg.

A bécsi választott bíróság döntéséről egyelőre csak a Hubertus Bt. adott tájékoztatást. A cég közleménye szerint a grémium megállapította, hogy az 1992-ben kötött szerződés érvényes, így az állami földterületek haszonbérletére vonatkozó rész is. Az ügy érdemi részében másfél éves vizsgálatot követően született egyhangú döntés, melyben a választott bíróság megalapozatlannak találta azokat a kifogásokat, amelyeket a magyar állam a perben a szerződés kapcsán felhozott, és egyebek között kimondta, hogy a szerződés megfelel az értékarányosság követelményének, és nem ütközik jó erkölcsbe.

Forrás: Sonline