A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2006 és 2007 után az idén is elindította a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiírt erdőművelési célú közmunkaprogramot. Most a megyében az Őrségre koncentrálódik a projekt. - Ennek két fő oka van, ugyanis a térségben magas a munkanélküliek száma, sokan szociális segélyből élnek, illetve az itteni lucfenyőállományok pusztulását követő kárfelszámolás kézimunka- igényes tevékenység - mondja Bakó Csaba, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. erdőgazdálkodási igazgatója, amikor a helyszínre igyekszünk, hogy felkeressük a közmunkaprogram résztvevőit. Velünk tart Bugán József, a Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatóság erdőművelési, műszaki vezetője is, aki szól a hét hónapos - április elsejétől október 31-éig - tartó program legfontosabb feladatairól.
- Az erdészeti-turisztikai célokat szolgáló utak karbantartásán, ároktisztításon és a hulladékgyűjtésen kívül általános erdőművelési munkák is sorra kerülnek - emeli ki. Ivánc után járunk, az árokparton már sorakoznak a szeméttel megrakott zsákok. Ezer üres zsákot kaptak, de már alig van belőlük pár, a többi ugyanis egy hét alatt megtelt.
A társaság átlagosan 77 (idén száznál is többen jelentkeztek) személy munkáltatását vállalta, sőt, a projekt befejezése után három hónap határozott időre szóló munkaszerződéssel nyolc főt tovább foglalkoztatnak. A felvett közmunkások 15 százaléka erdőművelő tanfolyamot fog elvégezni, ezzel segítik őket, hogy a projekt befejezése után növekedjen a munkavállalási lehetőségük.
- Az eddigi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a felvett közmunkások beilleszkedésével, munkafegyelmével és teljesítményével nem adódtak gondok. Többnyire olyan emberekkel dolgozunk együtt, akik az őrségi, vendvidéki kis falvakban élnek, és kötődnek az erdőhöz. Idén a résztvevők szervezése 16 településről történt - meséli Bugán József. A közmunkások egyébként naponta nyolc órát dolgoznak, és a tervezett havi átlagbérük 72 ezer forint, ezen felül 6 ezer forint összegben étkezési utalványt is kapnak. Ellátják őket védőruhával, a szükséges szerszámokkal, tisztálkodószerekkel, és a dolgozók szállítását is megoldják. Az első munkanap előtt kötelező orvosi vizsgálaton, alkalmassági vizsgán is át kellett esniük, és mivel erdőben dolgoznak, kullancs elleni védőoltást kapnak.
Első állomásunk a Bárkás-tó, ahol egy gondozott, hangulatos erdei pihenőhely található. Itt Rákovits Zoltán kerületvezető erdész útmutatása szerint ketten szedik a szemetet. - Nagyon örültünk a lehetőségnek, ugyanis a térségben szinte lehetetlen munkát találni. Amióta Őriszentpéteren megszűnt a cipőgyár, még kilátástalanabb az itt élő emberek helyzete - kesereg a fiatalabbik, akinek huszonegy évesen ez az első munkahelye. Az erdész pedig azon bosszankodik, hogy ahol az előző nap délután összeszedték a szemetet, másnapra valaki ismét kivitt egy kisebb kupacot az erdőbe. Elköszönünk, majd folytatjuk utunkat a Lugosi-rét irányába. Ezen a területen fiatal lucfenyők száradtak el az utóbbi években. Odébb egy öreg bükkösben tizenhat szorgalmas nő és férfi göller-ollóval végzi a gyertyánok visszavágását. Ugyanis ez a fafaj könnyen elnyomhatja a termetes fák alatti értékes bükk újulatot, ezért kell elvégezni az erdőápolási munkát. Többségük már a közmunkaprogram indulása óta dolgozik, idén az összeszokott csapathoz ketten csatlakoztak. - A terv az, hogy a 2,5 hektáros területen négy-öt nap alatt elvégezzük a munkát. Ügyes emberekről van szó, akik szeretik az erdőt, semmi gond sincsen velük - teszi hozzá Németh Ferenc erdész.
- Iváncon dolgoztam a szociális otthonban, sajnos a le-építéssel nekem is távoznom kellett. Hiába keresgéltem, az Őrségben nagyon nehéz állást szerezni. Szerencsére az erdőművelés még a szívemhez is közel áll - avat be egyikük. Társa pedig azért jelentkezett az idei projektbe, mert tavaly a fakitermelési vállalkozás megszűnt, amely addig biztosította számára a megélhetést. Innen egy kerékpározásra kiválóan megfelelő földúton Kondorfa irányába haladunk tovább az erdőben. Egy lucpusztulás utáni vágásterületen találjuk meg a tizenkét asszonyt, akik éppen erdőfelújítást végeznek. Apró kis tölgy-, kőris-, lucfenyőcsemetéket ültetnek szakszerűen a földbe ékásóval. Naponta páronként 1000-1200 darab fácska elültetése a cél. A jókedvű társaság pedig Bugán Józseffel megígérteti, hogy öt-hat év múlva, ha ezek a fenyőfák megnőnek, kapjanak belőlük egy-egy darabot karácsonyra.
Az elültetett fenyők tetejét keserű anyaggal - vadriasztó szerrel - kenik be, hogy a vadnak ne legyen kedve megenni. A munkájukon kívül beszélni is nagyon szeretnek az asszonyok. Nem kell sokat kérlelni őket, elkezdünk társalogni.
- Aranyoskám, ötvenen túl már hova menjen el az ember dolgozni? A programnak köszönhetően három éve szerencsére kint az erdőben, a jó levegőn azt csinálhatjuk, amit szeretünk - emeli ki a kondorfai asszonyok egyike. Szívesen beszélnek másról is, így elárulják: hiába akarta a püspök a plébánosukat áthelyezni más településre, aláírást gyűjtöttek, így a faluban maradhatott. Elköszönünk, majd magunk mögött hagyjuk az őrségi erdőt.
A hét hónap alatt egyébként az országos közmunkatanács ellenőre kétszer-háromszor is végigjárja a helyszíneket, és ellenőrzi, hogyan halad a munka. Eddig mindig elégedetten távoztak az Őrségből.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél a 2008. évi erdőművelő közmunkaprogram teljes, tervezett költsége 65,9 millió forint, amelynek megvalósítását a szociális és munkaügyi tárcán kívül a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is támogatja. A felvett közmunkások 15 százaléka erdőművelő tanfolyamot fog elvégezni.

Forrás: Vas Népe