Az ember közelébe merészkedő, mi több. már ott élő állatok miatt keletkelő problémákat elemezték a Vadászkamarai Esték rendezvénysorozat legutóbbi állomásán.
A Veszprém Megyei Vadászkamara nem először keres megoldást az egyre égetőbb problémára, emlékeztette a Vadászkamarai Esték rendezvénysorozat résztvevőit Pap Gyula, Ennek érdekében szerveztek tavaly vadgazdálkodási fórumot a hatóságok, a vadásztársaságok bevonásával, most pedig ezért hívták össze a balatonalmádi rendezvényt. Ahogy megfogalmazta, a kamara minden megoldáshoz partner.

A természetes élőhelyek minősége folyamatosan csökken. Sok faj kipusztul, azok maradnak meg, amelyek képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, akár úgy is, hogy az ember közvetlen környezete válik az élőhelyévé, fejtette ki dr. Heltai Miklós. A Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatóhelyettese a változások érzékeltetésére megemlítette a feketerigót, amely olyan jól érzi magát a városi parkokban, hogy ott fészkel, és már télen sem vándorol el onnan. A rigó nem okoz kárt, nem így a harkály, amely például megkezdi a házak külső hőszigetelését. A ga-lambkolóniák savas ürüléke pedig ugyancsak hihetetlen dolgokra képes. A gerincesek közül egyre több a nyest, amely riadalmat ugyan nem okoz, de szétrágja a gépkocsik műanyagjait. A róka és a vaddisznó káros és ijesztő is tud lenni, amikor úgy lófrál a belterületeken, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Hozzátette, a jog egyelőre nem tudja megnyugtató módon kezelni ezeket a konfliktusokat.

Mindezt megerősítene dr. Bilonka Béla ügyvéd, sportvadász, aki a belterületi vadkárok értelmezéséről tájékoztatott. Jelezte, a vadászati törvény a belterületen megjelent vad által okozott károkról nem beszél! Mivel azonban az elmúlt években ez a probléma akuttá vált, nemcsak a Balaton-parton, hanem az ország több helyén, benne Budapesten is, egyre erőteljesebb az igény a jogi szabályozásra. A vadászati törvény tervezett módosításában talán erre is találnak válaszokat a jogalkotók.

Forrás: Napló