A vadászati törvény sokadik módosítási javaslata helyett új, - mert új elvi alapokon álló - törvénytervezetre számítottam.
Dr. Székely István ügyvéd úr (egyes szám első személyben megfogalmazott) aprólékos dolgozata nem tér ki arra a közeljövőben várható politikai változásra, hogy a külföldiek földvásárlási moratóriuma lejár. (Nyilván: a módosítási javaslat megfogalmazásával őt megbízó testületek erre nem is hatalmazták fel.) Teljes jogú, legális földtulajdonosokká válhatnak, ami a megváltoztatásra nem javasolt Vtv. 3.§ (1) alapján a vadászati jog tulajdonlásával jár együtt! Tehát a Vtv. 9.§ (1) alapján a magyar állam tulajdonát képező „nemzeti kincs” vadállomány törvényesen kerülhet külföldi érdekeltség körébe – csupán a jog rájuk is vonatkozó kiterjesztésével.

Hiányosságnak tartom, hogy a Vtv. 6.§ (2) nem tér ki arra az esetre, ha a földtulajdonosok nem kívánják gyakorolni vadászati jogukat, hanem haszonbérbe adják. Ez esetben milyen szervezet a bérbeadó? Továbbra is „formátlan jogközösség”? Vagy erre a helyzetre nem is lehet számítani? Ha saját jogukon – új és jó módosítással: bejegyzett civil szervezetként – gyakorolják vadászati jogukat, úgy az új 12. § (4.) szerint a földtulajdonosi vadásztársaságnak a helyi földtulajdonnal rendelkező és személyi feltételeknek megfelelő minden személy automatikusan tagja? Ebben – és a csak bérbeadás esetében is – a földtulajdon változás szereplői (külföldiek és belföldiek egyaránt) – beláthatatlan és követhetetlen „átjáróház”-at jelenthetnek. Ez a természetszerűen csak hosszútávon folytatható vadgazdálkodás folyamatosságát kérdőjelezi meg.

Aggályosnak tartom, hogy a magyar állam tulajdonát képező „nemzeti kincs” (utóbbi fogalom adaptált definícióját a javaslatban nem találtam meg) akár részben külföldi érdekeltség körébe kerüljön, mert számára szakmailag, érzelmileg és nemzetgazdasági szempontból ez nem jelent semmit! (A magyar jog – és érdek – követésének mellőzésére más szakterületeken már szereztünk keserű tapasztalatokat.)
Egyéb vonatkozásban a módosítási javaslat több kérdésben mutat előrelépést (pl. 31. § (1), 39. §(4.), vagy a hivatásos vadászok „alkalmazása” az „igénybevétel” helyett, üzemterv elhagyása, vadkárfelelősség módosítása, stb.), de fő hiányosságának a vadászati jog hasznosításának megoldását tartom, mert az ugyan megfelel az Európai Unió érdekeinek, de nemzeti érdeket sért!

Kaposvár 2013.május 20. dr. Bod Lajos

Utóirat a fenti hozzászóláshoz:
A Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. május 14.-én kelt közleménye (Hunting Press, 2013. 05. 21.) szerint „… a Minisztérium jogalkotási tervében nem szerepel a vadászati törvény módosítása …” Ennek figyelembevételével a jelenlegi (1996. LV.) törvény alapján várható a felvetésemben aggályosnak tartott lehetőség a vadászterületek jelentős részének külföldi érdekeltségbe (tulajdonába) kerüléséről.

Kaposvár 2013.május 22. dr. Bod Lajos

Forrás: omvk somogy