Évente 300 millió forintra tehető kárt okoznak Zala megyében a vadak a mezőgazdaságnak.
Ez is szóba került a pénteken a megyei vadászkamaránál rendezett szakmai napon, amelyen a vadak kártevéseit taglalták.
A bevezetőben említett adatot a megnyitót tartó Feiszt Ottó osztotta meg velünk. Érdeklődésünkre az Országos Magyar Vadászkamara elnöke elmondta, a Zala megyében működő félszáznál több vadászati jogosult éves költségvetésének közel negyven százalékát fizeti ki kártérítésre. Ehhez még hozzájönnek a vadgazdálkodással kapcsolatos egyéb kiadások, így érthető, ha néhol már a vadászat feladásán gondolkodnak. S mi vezetett ide?

- Az urbanizált környezetben a vadak megtanulták, hogy a lakott területek közelében biztonságban vannak, nem vadásznak rájuk - említette az egyik tényezőt Feiszt Ottó. - Megváltoztak az emberek szokásai is, a zártkertekben régebben csak szőlő, gyümölcsfa volt, most kukoricát is vetnek, zöldséget ültetnek, ami táplálék a vadnak is. A mezőgazdasági gazdálkodók sem veszik figyelembe, hogy megyénk fokozottan kitett a vadkárnak. Pedig hasznos lenne, ha kikérnék a vadászati szakemberek véleményét is, mit és hová vessenek - fogalmazta meg.

Elmondta, a vadak által okozott mennyiségi kár évek óta nem változott, a kifizetett összegeket azonban terményárak befolyásolják. Ezekre egyébként biztosítás sem köthető, mert mindenképpen bekövetkező eseményre nem szerződnek és fizetnek kártérítést a biztosítók.

Feiszt Ottó véleménye szerint a károkat elsősorban a vadlétszám szabályozásával lehet csökkenteni. Emellett a gazdálkodókra is szerep várna. Tehát az állami tulajdonú vad által okozott kár enyhítésére, illetve a védekezésre a gazdálkodók is költsenek az államtól kapott területalapú támogatásukból. Legalábbis elvárható lenne az együttműködés annak érdekében, hogy minél kevesebb kárt okozzanak a vadak, szögezte le.

Forrás: Zalai Hírlap