széttépett juhTöbb változtatásra, az érdekek egyeztetésére is szükség volna a vadkárok megelőzése, a gazdák kártalanításának egyszerűsítése érdekében – hangzott el a Tánczos Barna szenátor által szervezett hétfői csíkszeredai megbeszélésen, amelyen szakemberek, polgármesterek voltak jelen.

Nagy Dániel, a Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség (ITRSV) főfelügyelő-helyettese szerint az intézményük hatáskörébe tartozó megyék közül Hargita és Kovászna megyékben történik a legtöbb vadkár, és szerinte medvékből egyértelműen túlszaporulat van. Hiányolta, hogy nincs rálátásuk, adatbázisuk a vadászterületeken élő vadállományról, és elmondta, az utóbbi időben lelassult a kártalanítások kifizetése.

Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója szerint tavaly 152 vadkárról kaptak bejelentést, idén pedig 40 esetet jeleztek nekik. Hozzátette, Tusnádfürdőről egy anyamedvét és egy bocsot szállítottak el nemrég lakatlan területre, de ugyanazon az éjszakán még három medve járt be a fürdővárosba. Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság igazgatója szerint a jelenlegi törvény a vadászoknak kedvez, a vadak okozta károk megtérítését bonyolult eljárás előzi meg, a kárbecslésnél pedig a mezőgazdasági szakemberek nem vehetnek részt az erre hivatott bizottságokban.

A vadásztársulatok képviselőinek eltér a véleményük a kérdésben, elhangzott, hogy meg van kötve a kezük a kilövési keret miatt, ugyanakkor nem határ- vagy tehénpásztorok. A vadászok azt is hiányolják, hogy sok juhnyáj mellett jóval több a kutya, mint amit a törvény megenged, és ez ellen nem sokat tehetnek. Bencze István, a Csíkszeredai Vadász- és Sporthorgász-egyesület elnöke szerint a Kászonokban nincs vadkár, mert a nyájak mellett túl sok a kutya, ezek viszont az apróvadat is irtják az erdőből. Máthé Károly, az erdészeti és vadászati felügyelőség munkatársa felhívta a figyelmet, hogy a vadászatról rendelkező törvény szerint a védett állatfajok okozta kárt az állam téríti meg, feltételek nélkül.

Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője adatokkal támasztotta alá azt, hogy sok medvetámadás a nem megfelelő területen és módon történő legeltetés miatt történik. Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének vezetője szerint a tulajdonosok nem nagyon tartják be a törvény által előírt kötelezettségeiket. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a kutyák esetében is olyan nyilvántartási rendszert kell bevezetni, mint a haszonállatoknál. Tánczos Barna szenátor úgy vélte, sok érdeket kell egyeztetni a témában, a gazdák számára fontos lenne a legeltetési szabályok betartása, a tájékoztatás és a kártérítési alap létrehozása – ehhez törvénytervezetre van szükség.

Forrás: Székelyhon.ro