összefogás a madármérgezések ellenÖsszefogtak a hatóságok és a civilek a madármérgezések ellen. Egységes akciótervet fogadtak el tegnap, és közösen lépnék fel a madármérgezések ellen a szakhatóságok és a civil szervezetek. Az elmúlt két évben hatvan fokozottan védett parlagi sast, illetve védett rétisast pusztítottak el csaliba rejtett, emberre is veszélyes szerekkel Ezentúl közösen lép fel a madármérgezések ellen az agrár-, a környezetvédelmi tárca, a rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Kémiai Biztonsági Intézet és több civil szervezet, közöttük a megbeszélést szervező Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - tájékoztatta lapunkat Horváth Márton, a MME munkatársa. Május 31-ig a résztvevők aláírják az akciótervet, meghatározzák a feladatokat és a határidőket. Céljuk a tájékoztatás, a megelőzés, a mérgezések okának feltárása és megszüntetése, az elkövetők és társaik felderítése és felelősségre vonása.
Két év alatt hatvan parlagi és rétisas pusztult el mérgezés miatt Magyarországon. A szakemberek szerint félő, hogy ha ez így folytatódik, akkor a ritka madarak a kihalás szélére kerülhetnek. A fokozottan védett parlagi sasból jelenleg ugyanis 85, rétisasból pedig 160 pár él hazánkban. Az utóbbi tíz évben több mint nyolcszáz védett vagy fokozottan védett madár pusztult el, betegedett meg a fertőzött, vélhetőleg róka, dolmányos varjú, szarka ellen kihelyezett csalitól. Mivel az ilyen mérgek kihelyezése az embereket is veszélyezteti, nemcsak természetkárosítás, hanem ennél jóval súlyosabb bűncselekmények is felvetődhetnek - tájékoztatta lapunkat Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. A természetkárosítás bűntett, fokozottan védett madarak esetében - értékhatártól függően - akár öt évig terjedő szabadságvesztést is kiróhatnak az elkövetőre.
Nehéz elhinni, hogy sem a vadásztársaságok, sem a természetvédelmi hatóságok, sem a hivatásos vadászok nem tudják, vajon ki mérgezi a védett madarakat a területükön - tájékoztatta lapunkat Haraszthy László, a környezetvédelmi minisztérium szakállamtitkára. Elmondta, tíz napon belül minden olyan megyében, ahol ilyen pusztítás előfordult, összehívják az érintetteket, hogy tudatosítsák bennük: bűncselekmény történt.
A megelőzésben részt vesznek a növényvédelmi, élelmiszer- és állat-egészségügyi, állatvédelmi hatóságok is, hiszen amellett, hogy a mérgezés tiltott vadászatnak minősül, alkalmas arra, hogy közegészségügyi veszélyt okozzon - fogalmazott Kocsner Tibor, az agrártárca főosztályvezetője.

Forrás: Magyar Nemzet