Természetes élőhelyükön és a mezőgazdasági területeken is sok kárt okoznak a nagyvadak, gyéríteni kell az állományt. Folyamatosan növekszik a nagyvadállomány Heves megyében. A vadászatra jogosultak gímszarvasból öt és fél ezres, vaddisznóból négy és fél ezres, őzből közel 13 ezres, muflonból pedig több mint 2300 darabos törzsállományt becsülnek. A kilövések darabszámát elemezve megállapítható, hogy állomány összterítéke napjainkra 2008-hoz képest majdnem megduplázódott. Az elejtett nagyvadak felét egyébként vaddisznók teszik ki. Bocsi Csaba, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője kifejtette, a nagyvadállomány létszámnövekedése az élőhelyek fokozott igénybevételét, ezáltal az erdei és mezőgazdasági vadkárok növekedését eredményezi.
– Az elmúlt időszakban a vadállatok lakott területeken való megjelenése és károkozása, az emelkedő mezőgazdasági vadkár, az erdei élőhelyek veszélyeztetése, összességében a nagyvadállomány növekedése egyre szükségszerűbbé tette a hatósági beavatkozást – jegyezte meg Bocsi Csaba.
Hozzátéve: a 2012/2013. évi vadgazdálkodási jelentések ismeretében a vadászati hatóság a II/2-es (Mátra-Bükk-Csereháti nagyvadas) vadgazdálkodási körzethez tartozó vadászatra jogosultaknak a már jóváhagyott 2013/2014. évi vadgazdálkodási terveket módosította, így 20 százalékkal több gímszarvast és vaddisznót kell kilőni. Ezen kívül a vegetációs időszakban az egységes és hatékony vadkárelhárítás érdekében elrendelték a hasznosítási tervszámok időarányos teljesítését.
Az intézkedés folyamatos jelentési kötelezettséget is előír azért, hogy a vadállományról, valamint az élőhelyet ért vadkárosításról a hatóság pontosabb képet kapjon.
– Ezt indokolta az is, hogy az állatok egyre nagyobb károkat okoztak az erdei élőhelyekben. Az erdészeti hatóság tájékoztatása szerint 2011-ben az általuk vizsgált területeken az összes csemetének mintegy 48 százalékában kár esett a szarvasok, vaddisznók, illetve egyéb vadak miatt.
A folyamatban lévő erdősítések ötöde van bekerítve Heves megyében. A megye legnagyobb erdőgazdálkodójánál, az Egererdő Erdészeti Zrt.-nél az új kerítéssel védett területek nagysága háromszorosára, a kerítések nyomvonalának hossza négyszeresére nőtt az elmúlt négy évben. A kerítésépítés költsége, valamint az újulat hiánya miatt elmaradt fakitermelés bevételkiesése messze meghaladja a kifizetett erdei vadkár mértékét, egyben az erdőgazdálkodók tűréshatárát is – mondta a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának vezetője.
A vadászati hatóság a határozatok egységes elveken történő végrehajtása érdekében még májusban értekezletet hívott össze a II/2 vadgazdálkodási körzet vadászatra jogosultjai részére. A jelenlévők többsége egyetértett a darabszám emelésével, többen az időarányos teljesítést és a gímszarvasok idényen kívüli kilövését kifogásolták.
Országszerte egyébként a vadászatra jogosultak egy része a mezei nyúl, a gímszarvas és a vaddisznó vadkárelhárító vadászatának engedélyezésre irányuló kérelmet nyújtott be a veszélyeztetett napraforgó, kukorica és gabona kultúrák esetében. Ezen kívül fényszóró használatára is kértek engedélyt a veszélyeztetett mezőgazdasági területekre, vadkárra, illetve az apróvad tenyésztelep környékére rókára.
Idényen kívül is sok disznót akartak lőni
Bocsi Csaba szerint a vadászatra jogosultaknak is be kell látniuk, hogy a vadállomány optimális szinten tartása elsősorban az ő érdekük. Amennyiben a vadállomány létszáma eléri a környezet eltartó képességének határát, az állomány minősége, összetétele romlik, s jelentős kárt okoz a mezőgazdaság más ágazataiban, amelyekért a vadászatra jogosultak vonhatók felelősségre. Az elmúlt években a vadászati hatóságnál folyamatosan emelkedett a vadászati idényen kívüli nagyvadkilövési kérelmek száma. Ez is alátámasztja azt a tényt, hogy nagyvadak létszáma gyarapodott, így több kár keletkezik a mező- és erdőgazdálkodásban.
Fontos az erdőgazdálkodás és a természetvédelem
A II/2 Mátra-Bükk-Csereháti nagyvadas vadgazdálkodási körzet területe több mint ötezer négyzetkilométer, amelyből 1757 négyzetkilométer található Heves megye hegyvidéki részein, 3326 négyzetkilométer pedig Borsod nyugati hegyvidéki területein. A körzetben az apróvadnak nincs érdemi jelentősége. Helyenként nagyon magas a gímszarvas állománysűrűsége, a Mátrában és a Bükkben fontos nagyvad a muflon. A vaddisznóállomány és terítéke szintén kiemelkedően magas. A vadgazdálkodást jelentősen befolyásolja az erdőgazdálkodással való összhang megteremtése, illetve a nemzeti parkok területén a természetvédelem.
Forrás: Heol
