Az árvíz miatt a szomszédos vadászterületekre szorult az állatok egy része, kérdés, milyen lesz a teríték.
Szeptember elsejétől elkezdődött az őszi vadászati szezon: a természetkedvelők biztonsági okokból részleges vagy teljes erdőlátogatási tilalommal találkozhatnak, a vadászok pedig vegyes képet mutató terítékre számíthatnak.

Ez utóbbinak magyarázata, hogy a Duna-menti vadászterületekről, így Tolna megyéből is a nyár eleji hatalmas árvíz miatt a vadak jelentős része kiszorult a szomszédos vadászterületekre, azt pedig egyelőre nem lehet tudni, mennyi tér közülük vissza a szarvasbőgés idejére. Az árvíz a trófeák minőségére is hatással van, az árhullám utáni szúnyoginvázió miatt a bikák gyengébb minőségű agancsokat tudtak felrakni.
Ezt tükrözik a jóváhagyott vadgazdálkodási tervek is: Tolna megyében például 2827 gímszarvast, köztük 786 bikát, valamin 1526 dámot, ebből 324 bikát terveznek kilőni, míg tavaly 3942 gímszarvas és 2641 dámvad szerepelt az elejtésre szánt állatok listáján.

Baranyában soha nem látott mértékűre duzzadt a vaddisznó-állomány, országszerte 148 ezer kerülhet terítékre.
2010 óta egyébként a vadászati ágazatban több könnyítést is bevezettek: módosították a nagyvadak azonosításával kapcsolatos rendeletet, így egyszerűsítették a vadhús forgalomba helyezésének szabályait.  A jövőben például visszavonásig lesz érvényes a fegyvertartási engedély, s eltörölték a vadászfegyverek időszakos műszaki vizsgálatát. Az orvvadászok elleni küzdelem részeként a rapsicokat szigorúbb, két és három év közötti börtönnel fenyegeti a törvény, ugyanakkor a rendészeti törvény a hivatásos vadászokat többletjogosítványokhoz juttatta. A vadászterületeken igazoltathatnak, járművet állíthatnak meg és vizsgálhatnak át, ha kell, kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak.

Ki téríti meg a kárt?
A mezei nyúl és a fácán okozta mezőgazdasági kárt jövő március közepétől nem kell megtérítenie a vadászatra jogosultnak – az új szabályozást az agrár- és környezetvédelmi törvénytervezet tartalmazza.
A vadkárért való felelősség alapvető irányelvei mindazonáltal nem változnak: az köteles helytállni, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, akinek a vadászterületén a károkozás történt, illetve akinek a vadászterületét a kárt okozó vad elhagyta.

Forrás: Dunántúli Napló