A Baranya-Somogy és Dráva folyó által határolt háromszögben tért vissza hazánkba a 90-es évek közepén, az egyébként őshonos, aranysakál.
Azóta pedig az állomány tovább szaporodott. Jól érzi magát a somogyi nádasok területén. Ám mivel oly keveset tudunk erről a titokzatos fajról, a somogyi vadászok kutatni kezdték ennek a kutyafélének az életmódját, táplálkozását és a szokásaikat.

Az aranysakál falka üvöltését Kutas határában rögzítették a vadászok, úgynevezett hangágyúval kommunikálnak egymással ezek az állatok, amely igencsak megriasztja a környékbelieket. Kemenszky Péter viszont úgy véli: az aranysakál egy nagyon ügyes ragadozó, amely falkában vadászik, ám nagyon óvatos. A rókával ellentétben - amivel gyakran összetévesztik - a sakál nem ólálkodik a tyúkól körül, és a lakótelepeken sem látható vendég.

Kemenszky Péter, megyei titkár, OMVK:
- Azt nem mondom, hogy egy-egy elkóborolt birka, ami elment elleni, annak a báránya nem esik áldozatul - mert nyilván igen. Mert hiszen a természetközeli élettér mégiscsak a sakálé, de az meg végképp nem igaz, hogy az emberben tudna kárt tenni. Vagy ne adj isten félni kellene az aranysakáltól.

Annak ellenére sem, hogy 1995-ben mindössze 4 aranysakált lőttek ki Somogyban, 2004-ben százat, négy évvel később majd háromszor annyit, 2010-ben már 450-et és tavaly 650-et, így elmondható, hogy valóban jelentősen elszaporodott ez az őshonos állat. Ezen a térképen is előfordulásukat jelölik, pirossal ahol a legtöbb család él. A szakma csak nagyon keveset tud erről a fajról, Kemenszky Péter ezért kezdte el kutatni a sakálok életmódját. S olyan ismeretekkel gazdagodott a gyomortartalom vizsgálatokból, ami a tudományos könyvekben sehol sem olvasható. Az is kiderült, hogy hasznos állat, hiszen az apróbb testű kártevőket is megeszi.

Kemenszky Péter, megyei titkár, OMVK:
- Azt is láttuk, hogy kinyaralt egy család sakál egy körtefa alatt és a süldő sakálok nap, mint nap a potyogó körtét ették. Sikeres ragadozóról van szó, éppen abból sikeres, amit éppen talál vagy ahol éppen él.

Ezeket a képeket készítették egy fotócsapdából az említett körtefánál. Ám mára az is tisztázottá vált, hogy a más néven nádifarkas vagy toportyán az év első felében a nagyvadak jelentik a táplálék bázist, a nyár folyamán a tarlókon egerésznek és egyéb rágcsálókat fogyasztanak, s a gyümölcsöket sem vetik meg. A kutatásról több kiderül csütörtöki Miért című műsorunkból.

Forrás: Somogy TV