A solymászat hazai létét befolyásoló elavult jogszabályokra hívták fel a figyelmet abban az ajánlásban, melyet személyesen Orbán Viktornak adott át Gasztonyi Dániel, Szankon élő mestersolymász. Solymászkesztyű, egy matyó motívumokkal díszített sólyomsapka, valamint két sólyomcsengő, amiket egy sastollal együtt tűztek a levelük mellé a solymászok is emlékeztetheti a jövőben a miniszterelnököt arra, hogy ígéretet tett a magyar solymászok állásfoglalásának áttekintésére. A szimbolikus tárgyakat és az ajánlásokat Gasztonyi Dániel, mestersolymász nyújtotta át Orbán Viktornak vasárnap Hódmezővásárhelyen. A ragadozó madarakat is tenyésztő solymász mesélte, hogy jókora szervezés előzte meg, mielőtt a testőrökkel védett politikushoz eljuthatott egy sólyommal a karján a beadványukkal.
– A miniszterelnök azt az állásfoglalást vehette kézbe, amit már januárban eljuttatott az 1939-ben alapított Magyar Solymász Egyesület a vidékfejlesztési miniszterhez. Érdemi lépések azonban nem történtek, így úgy véltük, személyesen a miniszterelnökhöz fordulunk, mert a hazai szabályozások és a bürokratikus rendszer miatt veszélybe sodródhat ez az ősi mesterség, amit eleink még a honfoglalás előtt megismertek – mondta el Gasztonyi Dániel.
A solymászat ugyanis már több mint ezer éve része a magyar kultúrtörténetnek, amit az UNESCO – a matyó hímzéssel egy időben – felvett a szellemi kulturális örökségek listájára. A hazai solymászok szervezete – ami mintegy százötven főt tömörít – azt szeretné elérni, hogy a honi jogszabályozás harmonikusabban igazodjon a nemzetközi előírásokhoz.
Solymászkesztyű, egy matyó motívumokkal díszített sólyomsapka, valamint két sólyomcsengő, amiket egy sastollal együtt tűztek a levelük mellé a solymászok is emlékeztetheti a jövőben a miniszterelnököt arra, hogy ígéretet tett a magyar solymászok állásfoglalásának áttekintésére. A szimbolikus tárgyakat és az ajánlásokat Gasztonyi Dániel, mestersolymász nyújtotta át Orbán Viktornak vasárnap Hódmezővásárhelyen. A ragadozó madarakat is tenyésztő solymász mesélte, hogy jókora szervezés előzte meg, mielőtt a testőrökkel védett politikushoz eljuthatott egy sólyommal a karján a beadványukkal.
– A miniszterelnök azt az állásfoglalást vehette kézbe, amit már januárban eljuttatott az 1939-ben alapított Magyar Solymász Egyesület a vidékfejlesztési miniszterhez. Érdemi lépések azonban nem történtek, így úgy véltük, személyesen a miniszterelnökhöz fordulunk, mert a hazai szabályozások és a bürokratikus rendszer miatt veszélybe sodródhat ez az ősi mesterség, amit eleink még a honfoglalás előtt megismertek – mondta el Gasztonyi Dániel.
A solymászat ugyanis már több mint ezer éve része a magyar kultúrtörténetnek, amit az UNESCO – a matyó hímzéssel egy időben – felvett a szellemi kulturális örökségek listájára. A hazai solymászok szervezete – ami mintegy százötven főt tömörít – azt szeretné elérni, hogy a honi jogszabályozás harmonikusabban igazodjon a nemzetközi előírásokhoz.
A jelenlegi előírások szerint például a solymászmadarak európai unión belüli szállításához is export és import engedélyek kellenek. A behozatalt pedig 90 nappal a beutazás előtt kérvényezni kell. A rendelkezés indokolatlanul gátolja és nagyon megdrágítja a külföldi vendégek beutazását, akik inkább más célországokat választanak Bulgáriát vagy éppen Szerbiát. Komoly bevételkiesést jelent mindez a nemzetgazdaságnak is, az egyesületnek pedig a nemzetközi kapcsolatai sérülnek. Mindez egy egyszerű változtatással orvosolható lenne, azaz a solymászmadarak esetében meg kellene szüntetni az export- és importengedélyt – érvelt a mestersolymász, aki hozzátette: a tenyésztőket az is sújtja, hogy mire egyes engedélyek megérkeznek addigra már a madarak is kirepülnek.
– Ezek a madarak hathetes korukban kirepülnek és akkor el kell kezdenünk a repítésüket, tanításukat. Ha ezt nem tesszük, akkor a madár teljesen elértéktelenedik. Jelenleg minden solymászmadár tartásához, tulajdonos cseréjéhez engedély kell, aminek a mostani 90 napról szeretnénk, ha 30 napra csökkenne az ügyintézési határideje. Jelentős piacoktól eshetünk el emiatt, holott az arabok komoly vásárlóerőt jelentenének, akik befektetőként is számításba vehetők lennének – sorolta a solymászok javaslatát, amit madárvédelmi és madár-egészségügyi szempontból is indokoltnak tartanak.
A solymászmadarak tartása eddig is szigorúan szabályozott volt, hiszen csak legalább két generáció óta igazolt körülmények között tenyésztett, eredetigazolással rendelkező, megjelölt állatokkal lehetett kereskedni. A solymászok úgy gondolják, a természetvédelmi hatóság engedélye helyett, ami magyar nyelvű és külföldön nem tudják értelmezni, elég lenne a nemzetközileg is elfogadott CITES-dokumentum. Ez a vadonból származó ragadozó madarakra is kikérhető igazolás. A madarak mikrochippel vagy lábgyűrűvel is el vannak látva, tehát megoldható az egyedi azonosításuk is.
A solymászok szeretnék, ha bővülne a solymászatra használható hazai madárfajok listája, mert azon jelenleg csak négy madár: a héja, a vándorsólyom, a karvaly és szirti sas szerepel. A magyar eredetmondák madara a turul, azaz a kerecsensólyom hazánkban nem tartható solymászati célra.
A vadonból történő befogással kapcsolatos szabályokat elfogadhatónak tartják. Mint kérdik: kinek érné meg kockázatni a börtönt és a milliós természetvédelmi bírságot, amikor 50 ezer forintért egy legális tenyészetből is vásárolhatnak madarat?
A solymászok szerint azonban ha nem változik a helyzet, még jobban elszigetelődik a magyar solymászat. Még több solymász hagyja el az országot, aki marad az pedig elszegényedik.
A jelenlegi szabályozások szerint természetvédelmi jogi vizsga is szükséges a madártartáshoz, de a solymászok úgy gondolják, elég lenne számukra egy elméleti és egy gyakorlati solymászvizsga, illetve a vadászvizsga letétele. A solymászok arra is felhívták a figyelmet, hogy az északi sólyom teljesen feleslegesen szerepel a magyarországi védett fajok listáján, mert az csak véletlenül fordulhatott elő a történelmi Magyarország területén. A jelenlegi előírások szerint a sérült, fokozottan védett ragadozó madarak sem kerülhetnek a solymászokhoz tenyésztési célból, így azok elkótyavetyélődnek, holott szaporítani lehetne őket, majd a természetbe visszaengedni az utódokat.
– A világhálóra felkerült már olyan hazai felvétel egy madár szabadon engedéséről, amin látni lehetett, hogy a meggyógyított ragadozó még repülni sem tudott. Azt a madarat halálra ítélték, mert a természetben a gyengének el kell pusztulnia. Szívesen vállalnám akár én is a gyógyításukat, felnevelésüket, de még tilos. Így volt ez a tavaly a Kiskunsági Nemzeti Park területén szabadon engedett ölyv fiókákkal is. Törvényt sértettünk, mert nem tarthattuk volna itt őket, de végül egészséges és életerős madarakat engedhettünk szabadon, amik máskülönben elpusztultak volna. Az más kérdés, hogy ilyenkor azokból is főszereplő válik, akik semmit sem tettek értük – mesélte Gasztonyi Dániel, akihez nemrégiben került vissza egyik elveszett madara, amit szárnyon lőttek légpuskával. A madár a természetben elpusztult volna, de a tenyésztésben még szerepet kaphat.
–A ragadozó madarakat a solymászoknál jobban senki sem ismeri. Őseink az arabokkal egy időben kezdték el tanulni a solymászatot a perzsáktól, s mi ezt a hagyományt szeretnénk őrizni és továbbvinni. Úgy gondoljuk, hogy a változtatási kérelmeink nem ütköznek a természetvédelmi és állatvédelmi érdekekkel és EU-s szabályozásoknak is megfelelnek, s reméljük érdemben is foglalkoznak javaslatainkkal – mondta el Gasztonyi Dániel, akinek Orbán Viktor ígéretet tett, hogy „kiműveli magát solymászatból”.
Presztízs, a vadász sas már őzeket is elejtett
A szanki tanyavilágban található Gasztonyi-tenyészetben él a Presztízs nevű szirti sas. Az országban mindössze öt szirti sast használnak vadászatra, s közülük is a legjobb eredményeket Presztízs jegyzi, aki már a nyulakon, rókákon túl, több mint 25 őzet is elejtett. A négyéves tojó egyik emlékezetes pedzéséről így számolt be Gasztonyi Dániel: „A sast egy nyúlra engedtük, ami egy árokban pattant fel, nem messze tőlünk. A sas kisvártatva üldözőbe vette. Mikor már majdnem elfogyott minden előnye a tapsifülesnek, menedéket talált az árokban burjánzó bokroknál. Ott azonban már egy őzsuta rejtőzött, s ijedtében kitört a bokrok közül. A sas teljes sebességgel, kis irányváltás követően az oldalvást álló sutába mélyesztette karmait és az óriási lendületnek köszönhetően a levegőben egy teljes bukfencet hányt a jól fejlett sutával együtt... Másodperceken belül segítségére siettem és végül sikerrel nyugtázhattuk a napot!”
Forrás: Baol
