A tavalyi évben rekordmennyiségű nagyvadat lőttek ki, ennek ellenére továbbra is fennáll a probléma.
A vaddisznók robbanásszerű túlszaporodásának kérdése egész Európát érinti. Mivel természetes ellenségük nincs, csak az ember tudja szabályozni az állományt.

Rendkívül szapora állatról van szó, mely egy évben akár 4–10 utódot is képes felnevelni. Ráadásul a fiatal kocák 10 hónapos korukban már ivarérettek, a klímaváltozás pedig nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az állatok könnyebben szerezzenek táplálékot, illetve a korábbi november–január időszakra esett búgás (vaddisznók párzási ideje) időszaka eltolódott, vagyis januártól akár egész júliusig találkozhatunk malacokat vezető fiatal kocákkal.

Az erdősítési kampányokkal az ember is elősegíti a vaddisznók elterjedését. Amíg 1994-ben becsült adatok alapján 44 ezer példány élt hazánkban, addig az ezredfordulóra ez a szám megduplázódott. Mára 120 ezerre tehető a magyarországi populáció. A vadásztársaságok folyamatosan növelik a kilövési számot, ám egyelőre így sem sikerül megállítani a túlszaporodásukat.

Mivel tavasszal becsülik fel, hogy mekkora a populáció, ezért évről évre előfordul, hogy nagyobb a vaddisznóteríték (a kilőtt állatok száma), mint a tavaszi példányszám. 2012 tavaszán például 109 788 disznót jelentettek, de a 2012/2013-as vadászati évben (március 1-jétől február végéig) 159 257 példányt ejtettek el az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) adatai szerint.
Szakemberek szerint vaddisznóból a tavaszi becslés 110–140 százalékát kellene kilőni ahhoz, hogy fenntartsák a jelenlegi állomány méretét. Külföldön sok helyen már mérgezéssel és helikopteres vadászattal is próbálkoznak, hogy csökkentsék a túlszaporulat okozta károkat, azonban ilyesfajta brutális mészárlás hazánk vadászainak körében szóba sem jöhet.

A lakott területek környékén az elhagyatott, csendes erdőfoltok és kertek kiváló búvóhelyet biztosítanak a vadaknak, amelyek egyre gyakrabban jelennek meg az ember lakókörnyezetében.

Fontos a kerítés
Lakott területtől számított 300 méteren belül jogszabály tiltja a vadászati tevékenységet, mivel a megpattanó lövedék életveszélyes lehet. A vadászok küzdenek a vaddisznók túlszaporodásával, azonban elsősorban a lakosságnak kell meghozni a szükséges intézkedéseket a védekezés érdekében.

Ilyen lehet a megfelelően rögzített kerítés. Mivel hazánk egyik legokosabb vadfajáról van szó, amely kihasználja a falvak és városok adta lehetőségeket a táplálékszerzésre, nem célszerű hulladékot tárolni a kertben. Erre ugyanis  a disznók könnyű táplálékként tekintenek. Fontos az is, hogy szándékosan, szeretetből vagy sajnálatból ne etessük az állatokat, mivel könnyen odaszokhatnak.
Etika és vadászat
Ma 61 ezer vadász tevénykenykedik Magyarországon, és sokan jönnek külföldről is a kiemelkedő minőségű vadállomány miatt.

A magyar vadászati ágazatnak éves szinten több mint 20 milliárd forint a bevétele. Az ország területén mintegy 1400 vadászatra jogosult társaság gazdálkodik, a vadászterületek átlagos nagysága több mint hat és fél ezer hektár.

A tavalyi közel 400 ezres nagyvadteríték minden idők legmagasabb értéke. Ez azt jelenti, hogy ennyi hivatalosan elejtett és bejelentett vadat lőttek. Ebből 160 ezer volt a vaddisznó, de még ez a szám is kevés a túlszaporodás megállításához. A vadak által okozott mezőgazdasági és erdei károk egy részét a vadásztársaságok kötelesek megtéríteni.
A vadászatra jogosult szervezetek előre meghatározott vadgazdálkodási terv alapján – melynek része a kilövési terv is – tevékenykednek, amelyet minden évben kötelesek teljesíteni. Amennyiben a Földművelésügyi Minisztérium által meghatározott kilövési tervet nem tudják végrehajtani, pénzbüntetést kell fizetniük. Korábban a vemhesülési és malacozási időszakban a vaddisznókoca vadászata tiltva volt. Napjainkra ezt már eltörölték, ám etikai okok miatt a vadászok nem kívánnak élni a lehetőséggel.

Kilövés lakott területen
Számos lakossági panasz érkezik a Pest megyei, főként a Dunakanyar településeinek önkormányzataihoz, hogy egyre több vadat, főként vaddisznókat látni belterületen.

Az érintett városokban a gondot sok helyen kilövéssel próbálják orvosolni. A kárt okozó vadak speciális elejtéséhez a polgármesteri hivatal szakembereket vesz igénybe, kérve, hogy aki vaddisznót észlel a környezetében, az jelentse.

A vadászok egyébként kérhetnek engedélyt a rendőrségtől, hogy lakott területen belül, a területet biztosítva kilőhessék a kárt okozó vadakat, ám a kérvény átfutási ideje 30 nap, vagyis mire zöld utat kapnak, addigra a vad már nincs az adott területen – mondta el Székely István, az Országos Magyar Vadászati
Kamara jogásza.

A vaddisznó – ahogy semmilyen más egészséges hazai vad – alapvetően nem támad az emberre, sőt kimondottan fél tőle.

Ha viszont kicsinyeit védve vagy nem természetes élőhelyén (vadaskert) találkozunk az állattal, előfordulhat, hogy nekünk ront, ami veszélyes, hiszen gyors és erős vadról van szó. A nagyobb kanok elérhetik a 180–220 kilogrammos súlyt is, és képesek lehetnek életveszélyes sérüléseket okozni.

Ha nem zavarjuk meg őket, akkor viszont nincs mitől félni.

Így lehetünk vadászok
Magyarországon vadászni kizárólag vadászjegy és vadászati engedély birtokában lehet. Ahhoz, hogy valaki vadászjegyet szerezzen, be kell töltenie a 17. életévét. 

– amely az elméleti tudás?• Le kell tenni a vadászvizsgát megszerzésén túl gyakorlati oktatást is jelent. Ezt követően – ezer vagy kétezer forintért – felelősségbiztosítást kell kötni, majd a helyi Vadászkamaránál lehet megvásárolni az érvényes vadászjegyet, amely évente 10 ezer forintba kerül.

kérvényt kell benyújtani?• A fegyvertartási engedély megszerzéséhez a rendőrséghez, ezt megelőzően elméleti, gyakorlati vizsga mellett egészségügyi és pszichológiai vizsgálaton kell részt venni, hogy igazolja, hogy a lőfegyver tartására és használatára egészségügyileg alkalmas. A vadászjegy és a rendőrhatósági engedély birtokában kerülhet sor a vadászlőfegyver megvásárlására, de ehhez be kell tölteni a 18. évet.

Teendők vadgázoláskor
Baleseti jegyzőkönyvet kell felvetetni, amihez érdemes a rendőrség és a helyi vadásztársaság embereit is kihívni. A továbbiakban ez utóbbiak gondoskodnak az állatról. Amennyiben van vadveszélyre figyelmeztető közlekedési tábla, érdemes óvatosan vezetni. Ha ugyanis a baleset az autós hibájából történik, a vadásztársaság a tetem kilövési értékét követelheti tőle.

• Kártérítés az autósnak csak akkor jár, ha a baleset kapcsán a vadásztársaság felelőssége állapítható meg. Ha egyik fél felelősségét sem sikerül megállapítani, a felek a saját kárukat fizetik, két veszélyes üzem találkozására hivatkozva.

Érdemes casco biztosítást kötni, ha az autós sokat közlekedik?vadakban gazdag területen, így csökkenthetők egy esetleges baleset költségei, de a vadveszélyt jelző táblákkal ellátott útszakaszokon ez sem sokat segít.

Forrás: Metro