A vadászok nem csak lövik, többnyire meg is eszik az elejtett vadat. Ők vannak kevesebben, ugyanis kevés vadhús fogyaszt a magyar. Többnyire az ára miatt. Az is gyakori azonban, hogy nem az ár, hanem a tartózkodás téríti el a fogyasztót.

Vadburger, dámtekercs és spagetti vadraguval – népszerű ételek vadból – a bőszénfai Szarvasfarm így népszerűsítené ezt a húsfajtát Magyarországon.

Arnold Jánosné, aki a Szarvasfarm vadéttermének konyháján dolgozik, a vadhúsra nem kell másként tekinteni, mint akár a sertés- vagy a marhahúsra, miközben ízben nehéz versenyezni a jól fűszerezett vaddal. Ennek ellenére, míg csirkéből fejenként 30 kiló, vadból még 40 deka sem fogy évente Magyarországon.

Nagy János, a Kaposvári Egyetem vadgazdálkodási tájközpontjának egységvezetője elmondta, a tavaly óta működő éttermük a környékbeli erdők vadjainak húsát tálalja, szarvast, őzet, vaddisznót.

A hazai vadhús fele egyébként külföldre kerül, de nem ezért, hanem inkább ára és főképp ízvilága miatt barátkoznak vele nehezen a magyar fogyasztók. Bőszénfán ezért csempészik népszerű ételekbe is a vadhúst.

A hazai vadhúsra a szakemberek szerint ráfér a népszerűsítés, nem véletlen, hogy a múlt hónapban lezajlott Kézműves Magyar Ízek Vására is a halat és a vadat állította középpontba. Váradi Ferencné, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház dietetikusa is a vadhús értékeit hangsúlyozza. Mint ahogy elmondta, nagyon egészséges, nagyon sok ásványi anyagot, vitamint tartalmaz, igaz, arra oda kell figyelni, hogy nehezebben emészthető, mint például a hal. Így vannak bizonyos betegségek, amelyek esetében nem igazán ajánlják a szakemberek a vadhúst.

Egyre többen próbálják helyben feldolgozni és értékesíteni a vadat, csökken a kereskedőkön keresztüli eladás, összességében pedig, mint ahogy Nagy János elmondta, kissé erősödik a piac. Ez azonban továbbra is csak kis szegmense a húsfogyasztásnak. Hozzátette: a kaposvári vadgazdálkodási tájközpont megrendelői között meghatározóak a budapesti éttermek.

Magyarországon évente 12 ezer tonna lőtt nagyvadat és közel ezer tonna apróvadat értékesítenek. Időről időre persze ma is akadnak eladási gondok, ezek főképpen a vadak túlszaporodásából és az európai piac felvevőképességének korlátaiból adódnak – hangzott el a Krónikában.

Forrás: Híradó