Somogyban – ahogy az ország legtöbb vadászterületén – kritikus állapotban van az apróvadállomány. A mezei nyúl létszáma drasztikusan lecsökkent, egy év alatt mindössze 250 darabot hoztak terítékre a somogyi vadászok.
Hasonlóan alakul a fácánállomány is. Szakemberek szerint, ha továbbra is hanyagul gazdálkodnak a vadászatra jogosultak az apróvaddal, az unokáik csak fényképről ismerhetik majd a fácánt.
Miközben a legtöbb apróvad létszáma lecsökkent, úgy a réceállomány sem jelentős már. A legmegdöbbentőbb a mezei nyúl terítékadataiban érhető tetten: míg vaddisznóból 15 ezer állatot lőnek évente a somogyi vadászok és gímszarvasból is 9 ezret, addig mezei nyúlból mindössze 250 darab végzi a somogyi vadászok terítékén. A fácánlétszám is elkeserítő képet mutat – mondja Kemenszky Péter az Országos Magyar Vadászkamara Somogy megyei Területi Szervezetének titkára.
– Mára ez szimplán egy nagyvadas adottságú megye, annak ellenére, hogy harminc-negyven évvel ezelőtt egy vegyesvadas, erős apróvad túlsúllyal bíró terület volt. Ez volt a minősítése, akkor még fogollyal, fácánnal, tőkésrécével. Folyamatos az átalakulás, ahogy nő a nagyvadlétszám, itt fordítottan arányosan csökken az apróvadállomány – nyilatkozta a titkár.
Ahol túlsúlyba kerül a vaddisznó, ott csak elvétve látni fácánt, már csak azért is, mert a disznó, amikor élelem után kutat, gyakorta felforgatja a fácán fészkét, és megeszi a tojásokat. De még kártékonyabb a fácánra nézve a ragadozók féktelen étvágya. A róka, a borz, a görény ugyancsak elfogyasztja, de főként a kicsinyeket. Ezeket megfelelőképpen kellene gyéríteni – mondják a vadászattal foglalkozók, illetve fontos lenne, hogy tudatosan gazdálkodjanak a jogosultak az apróvadállománnyal.
- A vadgazdák legnagyobb része nem foglalkozik az apróvaddal. Sokkal egyszerűbb a vaddisznót „megszórózni”, hajtani, a szarvasbikát bőgéskor meglőni, minthogy azzal a pár fácánnal foglalkozzon ott valaki.
Ráadásul az előbb említett okok miatt a munka, amit abba kellene fektetni sokkal nagyobb, mint a vaddisznót, amit az Isten megadott Somogy megyében, vadászni vagy vadásztatni – fűzte hozzá Kemenszky Péter.
Nagyobb hasznot hoz a nagyvad, mint a fácán vagy netán a nyúl vadászata – tette hozzá a titkár. Ráadásul az élőhely és a természetes táplálék is lecsökkent. A féktelen mezőgazdasági tevékenység ugyanis minimálisra csökkentette az apróvad életterét. A legtöbb fás, cserjés erdőrészletet kivágták, az így üresen maradt földeket pedig évi néhány pár ezer forintos területalapú támogatás, vagy gázolaj-támogatás reményében felszántották a gazdák.
– Nézzük a fogoly példáját, ami egy ősi magyar apróvad, egy madárfaj. 1974-ben minősítették védettnek a fajt, onnantól nem vadászunk rá, ennek ellenére a szemünk láttára pusztult ki, pontosan az előbb említett okok miatt. Somogy megyében például ma már nem is jelentenek a vadászterületeken a vadgazdálkodók foglyot – mondta Kemenszky. – Ha marad a hanyag vadgazdálkodási szemléletmód, néhány évtized múlva a fácán is erre a sorsra juthat – tette hozzá.
Szabó Ferenc, a Vidékfejlesztési Minisztérium, Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztályának főosztályvezető-helyettese a napokban azt nyilatkozta, hogy élőhely-fejlesztésre van szükség az apróvadállomány érdekében, így talán unokáink számára sem lesz ismeretlen a fácánkakas hangja a falusi kertek végében.
Forrás: Somogy TV