Hétfőn reggel, a Pro Tv-ben, egy megdöbbentő riport volt látható egy székelyföldi erdőirtásról. A helyszín Gyergyóbélbor volt, Hargita megyében. A felvételről készített fordításunkat alább olvashatják!

Bélbor-Hargita megye legészakibb települése. A község északi határa Suceava megyével határos a Tomantec-patak mentén. Az 1860-as évekig Székelyföld legészakibb települése volt. Ekkor a falu határának fele Ditró község havasi külterülete volt. Bélbor a maroshévízi vasútállomástól 28 km-re fekszik. Bélbortól a Suceava megye határa már csak 9 km-re van. Bélbor és Hollósarka távolsága a 174B megyei úton 18 km. Az 1992-es népszámláláskor csupán 71 magyar lakott a román többségű (2. 850 fő) községközpontban.

Bélbor a Kis-Beszterce völgyében, 900-1053 m magasságban, hatalmas ősfenyves közepén fekszik, vagyis inkább: feküdt.

Hétfőn reggel, a Pro Tv híreiben, egy megdöbbentő riportsorozat volt megtekinthető egy székelyföldi erdőirtásról. A helyszín Gyergyóbélbor volt, Hargita megyében. Csekély száz fűrésztelep működik folyamatosan Bélborban. Itt még az ortodox pap is működtet egyet, közvetlenül a templom mellett.

A Pro Tv riporterei profi módon mutatták be hétfőn, hogy a maffiózus erdőirtás a hatóságok szemet hunyásával történik, minisztériumi szintig.

A fűrésztelepek tulajdonosai Bélborban úgy zsírosodnak, hogy közben nem kell aggódniuk a hatóságok akadékoskodása miatt.
Bár a tévéstáb a látogatást megelőzően csupán a Mezőgazdasági Minisztérium egyetlenegy magas rangú tisztségviselővel egyeztetetett a látogatásról, a község fűrésztelepein két napig szüneteltek a munkálatok, a községben pedig nagy hirtelen még valamiféle ellenőrök is megjelentek.

Két nap után feltehetőleg úgy gondolták, hogy vaklárma volt a forgatásról szóló „füles”, az ellenőrök eltűntek, a fűrésztelepeken ismét felvisítottak a fűrészek. A tévéstáb csak erre várt.

A riporterek Bélbor bejáratánál kezdték el a forgatást, ahol néhány hektárnyi erdő szőrén-szálán eltűnt. Az ottmaradt fatörzsek egyikén sem látható megjelölés, egyértelműen illegális fakitermelés eredménye a letarolt erdő.

A riporter megtisztít egy hólepte fatörzset és lefotózza.
”Nézzék, talán épp azon a kamionon szállítják el ennek a fának a többi részét”- mutat az országúton elhaladó, fákkal megrakott kamionra.
„Mióta az eszemet tudom, mindig voltak tolvajok a hegyen”- kesereg a stáb interjúalanya, egy helybéli idős férfi.

A tolvajlás napközben is folyik a falu melletti erdőben, a stáb egy kétfős csapat mögé kerül, akik traktorral munkálkodnak a letarolt erdőben.
”- Jó napot!”- köszöntik a tévések a meglepett embereket ”-Mi történik ezekkel a fákkal?”.
”- Semmi!- válaszol egyikük és igyekszik kikerülni a kamera látóköréből.
”-Az önöké?”- érdeklődik a riporter.
”Nem!”- aztán hosszas magyarázkodás következik arról, hogy ha a főnök azt mondja, hogy ki kell menni az erdőbe, dolgozni, hát kimegy az ember és dolgozik, ez így természetes.
”Megjelölték a kivágandó fákat?”- érdeklődik kitartóan a riporter.
”Nem!”.
”Hogy hívják a munkaadójukat?”.
”Zavart csend, majd mégis jön a válasz: „Raita Ilie”.
Ezrével hevernek a fák a földön egyetlen fűrésztelep- tulajdonos utasítására. A két ember immár közömbösen folytatja a megkezdett munkát. A vontatás céljából a traktorhoz erősített faóriás egy utolsó nyögéssel kettészakad.
”Látják? Nem akartak ezek a fák elmenni innen!”- kiált a riporter az elhajtó traktor után.

A faluban nem kerül elő sem a polgármester, sem az alpolgármester, sem az erdész. Állítólag mindenki a városban van (nem derül ki, hogy melyikben). A szemüveges titkár állítólag semmit nem tud a fatolvajlásról: „Erről senki nem tájékoztatott”- szabadkozik a stáb előtt.

A polgármesteri hivatal előtt épp sietősen haladna el egy rendőrautó, három rendőrrel (természetesen ők is a gyakran emlegetett „városba” tartanak).

Megállítják őket.

A rendőrök értetlenkednek: „Nem kaptunk ilyen bejelentést, nem tudjuk miről van szó, nem hallottunk falopásokról.”-állítják.
A riporter megmutatja nekik az erdőben meginterjúvolt helybéli fotóját, akit a stáb illegális fakivágáson ért tetten „Ismerik ezt az urat?”. A szintén helybéli rendőrök egyöntetű válasza:”Nem!”.
”Nem tudok mit mondani, jelentenem kell”- feszeng a parancsnok: Vasile Sofronie.
Az engedély természetesen a lassan már fogalommá vált „városból” kell, hogy megérkezzen.
”Önök nem vették észre, hogy néz ki az erdő a falu mellett?”- érdeklődik a riporter.
”Most odamegyünk és megnézzük”- buzgólkodnak sietősen a kamera láttán „de kérjük önöket, hogy ne tartsanak fel, hagyják, hogy végezzük a munkánkat”- szólítják fel a megdöbbenő stábot.
A „városi” engedélyre történő várakozás során természetesen arról beszélnek, hogy majd a helyszínen is meggyőződnek mindarról, amit a felvételek a napnál is világosabban mutatnak, hiszen ők együttműködnek. Olyannyira, hogy Raita Ilie illegális fakitermelő-vállalkozóhoz is elkísérik a stábot-, bizonygatják együttműködési szándékukat.

Az engedély telefonon keresztül megérkezik, majd szintén telefonon keresztül visszavonásra is kerül. A felső utasítás „Ne keveredjenek bele!” és a stáb magáramarad a fűrésztelep bejáratánál. A telepen természetesen nem található meg a tulajdonos, senki nem nyilatkozik, a bejáratnál halomban áll a fa.

Közszájon forog, hogy a Hargita megyéből fát szállító teherautók nem egy esetben rendőri felvezetéssel közlekednek, hogy „ne adódjon probléma útközben”. Valószínűleg nem alaptalanul terjedt el a hír…

Délután a stáb azzal a személlyel is találkozik, aki a tévések látogatását megelőzően két napig „ellenőrizte” a környéket.
Az érdeklődésre, miszerint a falu melletti, letarolt erdőben is járt-e, kis gondolkozás után igennel válaszol és pergő nyelvvel rögtönzött előadásba kezd a gyönyörű projektekről, erdőrendezési tervekről.
Ekkor mutatják meg neki a helyszínen készített fotókat a jelöletlen csonkokról.

Ám a fotó- szerinte- nem bizonyíték.

Sebaj, magukkal viszik a helyszínre, ahol megkérdezik őt, hogy az ellenőrzést a területeken milyen módon szokták elvégezni, hogy derül ki, hogy engedélyezett-e egy fakitermelés, vagy illegális?
”Tavasszal és ősszel ellenőrzünk!" - hangzik a meglepő válasz „-télen nem lehet ellenőrizni, mert a hó eltakarja a jelöléseket”.
A riporter türelmét veszítve kifakad: „De hát akkor lesöpröm róla a havat! Így ni!”-mutatja.
A válasz csak annyi, hogy elképzelhető, hogy épp most törölte le ő maga a jelölést.

Mindenki tudja, hogy lopják az erdőt, mégis úgy tesznek mintha nem látnának semmit. Karöltve huny szemet a rendőrség, a polgármesteri hivatal, az erdészet. Közben Erdély erdőállományának fele eltűnt az elmúlt húsz évben, visszaültetések tekintetében a jelenlegi Románia jelenleg az utolsó helyet foglalja el az Európai Unió tagállamai között.

(Pro Tv nyomán fordította: Szent Korona Rádió)