Véget ért a vadászidény, vidékünk nimródjai szegre akaszthatják duplacsövűiket. Ennek tudatában nem árt számba venni az elmúlt idők eredményeit.

Az ukrán állami vadásztársaság kárpátaljai vezetőségénél nem tudtak adatokkal szolgálni az idényről. Olekszandr Weisz, a megye fővadászának elmondása szerint még hetekbe telik a szezon számosítása. Így a kiadott kilövőlapokról sem tudott információval szolgálni, amiket járási szinten utalnak ki.

– Különösebb problémák nem adódtak a vadorzókkal. Viszont gondot okoznak az agrárcégek, melyek nyakló nélkül használják parcelláikon a gyomirtó szereket. Van, ahol ötödére csökkent a vadnyulak száma.

– Hogyan hat az időjárás a vadásztársaságok tevékenységére?

– Az enyhe idő miatt az állatok könnyebben találnak élelmet a természetben, nem nehezíti azt mindent beborító hótakaró. Ennek ellenére ugyanolyan ütemben zajlik az etetőanyagok kihelyezése, mivel ezt előre kidolgozott tervek szerint teljesítjük.

Ugocsában az őzek jártak jól

A 2013-as vadászszezon igencsak érdekesre sikeredett Ugocsában. A katasztrofális tavaszt – talán vannak még, akik emlékeznek a március 15-ét követő extrém időjárásra – tűzforró nyár követte. Minden tényező arra mutatott, hogy nagyon rossz évnek nézünk elébe, de azért kevesen maradtak trófea nélkül. Az az egy-két fácán és nyúl mindenkinek összejött az idény folyamán, feltéve, ha az illető tudott lőni és jó kutyával vett részt a vadászatokon.

A tiszapéterfalvai Tisza vadásztársaság sok tekintetben kiválik az átlagból a Tiszaháton, hiszen ez ideig a Nagyszőlősi járásban ez az egyetlen olyan társadalmi, egyesületi alapon működő kompánia, amely szakítani tudott az állami „hagyományokkal”. Biki Sándor, a 4500 hektáron gazdálkodó társaság elnöke az alábbiakban foglalta össze az idény tapasztalatait.

– Noha sikerült kiválnunk az ukrán állami vadásztársaságok (UTMR) tagságából, azért az ukrán törvények ránk is érvényesek, és bizony voltak esetek, amikor kénytelenek voltunk „fogcsikorgatva” engedelmeskedni az előírásoknak. A leginkább komoly probléma ott volt, hogy igyekszünk jobb színvonalra felhozni őzállományunkat, aminek elsődleges lépése az állomány létszámának növelése lenne. Ehhez megfelelő időben a megfelelő egyedeket kellene puskavégre kapni, de ez nem sikerült, mivel a kilövési engedélyeket csak októberben kaptuk kézhez. Hiába engedélyezett Ukrajnában május egytől az őzvadászat, csak kilövési licenc birtokában ejthetjük el a vadat. Az őzvadászat legszebb ideje, a július-augusztusi üzekedés, amikor érvényesíteni lehet a szelekciós szempontokat, tehát elveszett. Hiába kaptunk 7 engedélyt, végül csak egyetlen öreg, 7-8 éves „visszarakott” bakot lőtt Sípos Gábor vadásztársunk, mert nem akartunk sutát vagy trófea nélküli, elbírálhatatlan bakot lőni csak azért, hogy kihasználjuk az engedélyt. További probléma, hogy a farmereknek okozott kárt orvosolandó, hiába akartunk eleve lemondani az őzlicencek feléről, hogy inkább vaddisznóengedélyekből kapjunk többet, ez nem volt megvalósítható. Mindössze 5 ilyen engedélyt kaptunk, melyeket maradéktalanul ki is használtunk, noha véleményem szerint kétszer ennyi vaddisznó kilövése sem ütött volna rést a helyi állományban és akkor a gazdálkodókat is kevesebb vadkár érné.

– Mi a helyzet az apróvad terén?

– A mezei nyulra mindössze egyetlen hétvégén vadásztunk, amikor 17 tapsifülest lőttünk. Fácánból kereken 150 kakas került puskavégre, ami felénk gyenge közepes eredménynek számít, de ismerve a tavaszias időjárást, ez is jónak mondható. Vadásztársaimmal különben igen keményen dúvadazunk, hiszen csak január elseje óta három róka és két borz került puskavégre. Az elmúlt idényben pedig több mint 60 rókát (igaz, ennek körülbelül harmada kotorékból kiásott kölyök) és 7 borzot sikerült likvidálnunk.

Fácános „kárpótlás”

Kissé távolabb, a gyulai hegyen az UTMR-hez tartozó Szőlősgyulai Vadásztársaság 1200 hektárján talán még szerényebbek az eredmények. Csetneki Roland helyi erdész, ki maga is vadász, nem repes az örömtől.

– A tavalyi év nem volt valami híres – mesélte – mivel őzet egyáltalán nem sikerült lőnünk. Mindössze egyetlen disznót ejtettünk el és nyúlból sem sikerült egy tucatnál többet lőni. Még a fácán volt az, ami kárpótolta valamennyire a 11 fős tagságot, vagy 80 darabot ejtettünk el. Területi adottságaink egyrészt jók, mert az apróvadnak a bozótosok kiváló élőhelyet biztosítanak. Másrészt viszont a hegyvidéki sziklás-köves terep szinte lehetetlenné teszi a kotorékozást, amit a Tisza mentén olyan eredményesen űznek. Az elmúlt évben mindössze 7 rókát tudtunk elejteni, ami bizony kevés.

„Tüzet szüntess” a Bereg-vidéken

Más a helyzet a Bereg-vidéken. Tudniillik a 2013-2014-es vadászidény itt tulajdonképpen el sem kezdődött. A Beregszászi Járási Vadász- és Halásztársaság tagjainak jogos felháborodását váltotta ki az a tény, hogy annak ellenére, hogy befizették a szükséges illetékeket, egy alkalommal sem hódolhattak hobbijuknak.

Mint azt Volodimir Hulja­nics, a járási állami közigazgatás elnöke elmondta, a társaság tagjainak immár harmadik hónapja nincs lehetőségük a vadászatra. Ennek az az oka, hogy lejárt a vadászterületek bérbeadásáról szóló korábbi szerződés. Ezért a társaság elnöksége még tavaly előkészítette a hatályos törvények által előírt okmányokat, amelyeket továbbítottak az állami erdőgazdálkodási hivatalnak. Az okmánycsomagot elküldték a megyei tanácsnak is.

– Az ülésszakon a napirendi pontok között szerepelt a Beregszászi Járási Vadász- és Halásztársaság engedélyének a kérdése, melyet 52-en meg is szavaztak, de az elfogadáshoz még három szavazatra lett volna szükség. A gond az, hogy így a járásban lévő több száz vadásznak ebben az idényben nem volt lehetősége vadat lőni – szögezte le Medvigy István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség megyei képviselője.

Knobloch György, a járási tanács elnökének véleménye szerint a határozat elfogadásának akadályoztatása nem véletlen. A Bereg-vidéken több vadászegyesület is be van jegyezve, bár a járási vadász- és halásztársaság a legnagyobb létszámú. Mint kiderült, a Bereg-vidéki vadászok számára sok kellemetlenséggel járó helyzet kialakulásának oka éppen a fentebb említett társaság és a Viktória magánvállalat között mesterségesen szított konfliktus: a vállalat is igényt tart a járás vadászterületeinek használati jogára.

Székely József, a járási vadász- és halásztársaság elnökhelyettese lapunknak elmondta, szomorú, hogy 520 vadász annak ellenére, hogy befizette a tagsági díjat (az éves tagsági díj 650 hrivnya) egy napot sem vadászhatott.

– Minden évben április elsejéig kell befizetni a fent említett összeget: ebből az összegből finanszírozzuk a költségeket. Ezért nem tudjuk visszaadni a károsultaknak a pénzüket, ami számunkra is kellemetlen. Ezért döntöttünk úgy, hogy a járási vezetés segítségét kérjük, illetve a beregszászi megyei képviselőkhöz fordulunk, hogy támogassanak bennünket a kialakult helyzet megoldásában.

Megsínylették az apróvadak

Komoly változást hozott a Szürtei Vadásztársaság számára a tavalyi vadászidény: Illés Károly lemondása után Váradi Tamás lett az új elnök.

A 37 tagú társaság 3300 hektárt felügyel. A leggyakoribb vad a nyúl és a fácán. Esetenként vaddisznó és őz is a messzelátó látókörébe kerül, ám ezek csak „átutazóban” vannak, nem itt szaporodnak.

– Sajnos, a 2013-as évet igen megszenvedték az említett apróvadak – mondja Váradi Tamás. – Komoly gondot okozott a szárazság és az emberi felelőtlenség. A tarlóégetések miatt a szaporulat igen jelentős része elpusztult, ami miatt a fácán- és a nyúlállomány is az ideális alatt maradt. A fiatal egyedekre a rókák sokkal kisebb veszélyt jelentenek, mivel számuk a hivatalos határérték alatt van. Igaz, a vadászok dolgoznak azért, hogy ez így is maradjon.

A vadásztársaság amit lehet, megtesz annak érdekében, hogy a területen tartsa a vadat. A tél folyamán például odafigyel arra, hogy az etetők ne legyenek üresek. A kukorica mellett búzát és zabot is kiszórnak. A nimródok a vadászidényt méltóképpen – vadászbállal – kívánják lezárni, amire februárban kerül sor.

Elszaporodtak a rókák

– Nem csak fácán, nyúl is szép számban puskavégre akadt az idei szezonban – mondta Máté Gyula, a Makarjai Vadásztársaság derceni brigadérosa. – Persze volt olyan vadászat is, amikor egyszer sem dörrent a puska. Mivel főleg szántók, legelők és kaszálók tartoznak az egyesülethez, elsősorban az apróvadak az elterjedtebbek. A nagyvadak inkább csak átmenőben fordulnak meg nálunk, így kilövési engedélyt nem kapunk rájuk. Ennek ellenére egyre kevesebbszer látunk őzet. A rókák igen elszaporodtak, még ennyi nem volt soha. Ez azt is jelzi, megfelelő mennyiségű természetes táplálék, vagyis fácán van a környéken. Májustól folyamatos éjszakai ügyeletet teljesítettünk, amihez a helyi polgárőrség is csatlakozott, így a vadorzók messziről elkerülték a földjeinket. A téli időszakban gondoskodunk az állomány táplálásáról, ha a vadak kiürítik az etetőket, pótoljuk az élelmet.

Forrás: Kárpáti Igaz Szó