Szokatlan viselkedésű aranysakál tűnt fel Székesfehérvár kertvárosi részében.
Az állat túl szelíd volt, befogása után pedig rövid időn belül elpusztult.
Székesfehérvár Öreghegy nevű városrészében szokatlan vadállatot figyeltek meg az utóbbi időben az ott lakók. A szelíd négylábút a gyepmesternek sikerült is befognia. Úgy tudták, róka, de végül kiderült, hogy aranysakál a kertvárosi részen feltűnt vadállat.
Az őt befogadó Alpha Segítő Kéz Alapítvány (ASKA) – Állatmenhely vezetője, Molnár Tamásné a Hajnal-táj pénteki adásában elmondta, a rókákkal nem a menhely, hanem a vadásztársaságok feladata lenne foglalkozni, de ezek nem tudtak intézkedni. Mivel már egy éve jöttek a hírek, hogy ilyen vadállat fel-feltűnik a városban, és nagyon sok lakossági bejelentés érkezett, ezért indultak el megkeresni az állatot a menhely munkatársai. Nagy meglepetésükre az állat annyira szelíd volt, hogy a gyerekeket el kellett zavarni a közeléből, mert kutyának nézték - írta a híradó.hu.
Az aranysakál teljes természetességgel járt be a kertekbe, a menhely dolgozói úgy tudták befogni, hogy az állat egy alkalommal bebújt egy csatornába, ahol könnyen hozzáfértek. Az állatkórházban ezután azonosították a faját, ekkor derült ki, hogy nem rókáról van szó.
A nagyjából ötéves szuka csupán egy éjszakát és egy reggelt élt meg a menhelyen, pusztulásának okát még vizsgálják, de Molnár Tamásné szerint valószínű, patkánymérget evett. Halála előtt a sakál bágyadt volt, kimúlása után pedig az ínye pedig ki volt vérezve. Mivel lakott területen belül pusztult el, virológiai vizsgálatokat kell végezni, amelyek végleges eredményét Budapestről küldik majd meg.
Kiss Péter, a Duna-Ipoly Nemzeti park Velencei-tavi őrkerület-vezetője elmondta, Magyarországon hosszú idő után először a kilencvenes évek elején észlelték ismét ezt a fajt. Az aranysakál főleg Bács-Kiskun, Baranya és Somogy megyékben fordul elő, de más vidékeken is találkozni vele, így Fejérben is. 2004 óta a fajt a Székesfehérvárhoz közeli Velencei-tó környékén is megfigyelik. Az ottani terület a ligetes erdeivel, nádasaival kimondottan ideális élőhely a rókánál valamivel nagyobb ragadózónak, amelyből három-négy családnyi lehet a térségben.
Az aranysakál az ember közelségét kerüli, csak akkor merészkedik lakott hely közelébe, ha nagyon nagyra nő az állománya. A nagy létszám azonban egyelőre csak a Balkánon jellemző, ezért ott előfordul, hogy bejár szeméttelepekre. Magyarországon ilyenről még nem érkezett hír, ezért is megy érdekességszámba a Székesfehérváron talált példány magatartása. A furcsa viselkedésű állat valószínű azért ment be a városba, mert valamilyen betegsége volt. Annak kisebb az esélye, hogy táplálékot keresett, mert azt bőségesen talált volna magának a településen kívül is. Esetleg még szóba jöhet, hogy tenyésztett példány volt, igaz, a nemzeti parknál nem tudnak róla, hogy a térségben bárki is foglalkozna aranysakállal – mondta Kiss Péter. Hozzátette: bár az aranysakál alapvetően kerüli az embert, de mivel a fajnak most van a párzási időszaka, valamicskével jobban megfigyelhetők napközben, mint máskor. Az aranysakál társasan vadászik – nem úgy, mint a róka – ezért egyszerre több példány is felbukkanhat egyszerre.
Forrás: Hír6
