Nincs reális esély arra, hogy Oroszország rövidtávon feloldja a néhány hete életbe léptetett sertéshús-zárlatot az EU-val szemben, azok után pedig különösen nem, hogy a sertéspestis Litvánia után már Lengyelországban is felütötte a fejét.

Az orosz lépés így is indokolatlannak tűnik, és feltehetően politikai nyomásgyakorlás áll mögötte. A Brüsszel és Moszkva közti fagyos viszony miatt a tagállamok egyedi megállapodásokat igyekeznek kiharcolni, ha ugyanis marad az orosz tilalom, az komoly exportcsökkenést és jelentős áresést hozhat
Rendkívül komoly hatása lehet az Európai Unió sertéspiacára, és így a termelőkre is annak, hogy Oroszország január végén elzárta az uniós sertés útját a Litvániában kimutatott afrikai sertéspestis miatt. A balti államban felbukkanó betegség hírére nagyon gyorsan, és nagyon szigorúan reagált Oroszország. Moszkva nem kis meglepetést okozó lépésére Brüsszel sem tudott más mondani, mint hogy az szakmailag megalapozatlan, jelentősen eltúlzott és barátságtalan döntés. Különösen igaz ez az Európai Bizottság szerint a felajánlott biztosítékok fényében. Újabb frontot nyithat a jövőben Brüsszel és Moszkva között az is, hogy az Európai Bizottság álláspontja szerint a tilalom valószínűleg ellenkezik a Világkereskedelmi Szövetség (WTO) szabályaival is.

Már a lengyeleknél is
Az EU illetékes hatóságai a sertéspestis január végi felbukkanásakor a betegség lokalizálására tettek szinte azonnal javaslatot. Brüsszel a tárgyalások során azt javasolta, hogy az érintett dél-litvániai területről se élőállat, se sertéshús ne kaphasson az Oroszországba exportáláshoz szükséges uniós tanúsítványt, ám ezt az orosz hatóságok nem fogadták el. Az Európai Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy a betegség észlelését követően a litván és uniós hatóságok a nemzetközi előírásoknak megfelelően jártak el, urai a helyzetnek. Brüsszel sokáig remélte azt is, hogy a betegség lokalizált jelenség marad, és Dél-Litvánián kívül más térségeket nem érint.
A legfrissebb hírek szerint azonban már Lengyelországban is megjelent a kór, amelynek egyelőre beláthatatlan, ám minden bizonnyal további súlyos következményei lesznek. A lengyel mezőgazdasági minisztérium múlt kedden hivatalosan megerősítette, hogy Lengyelországban azonosították az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát; Donald Tusk lengyel miniszterelnök rendkívül komolynak minősítette a helyzetet, és sürgős intézkedéseket követelt.
A lengyel főállatorvos hivatala egy nappal korábban közölte, hogy egy elhullott vadkanban azonosították az ASF vírusát. A mintát február 13-án vették az állat teteméből, amelyre Lengyelország északkeleti részén bukkantak, 900 méterre a fehérorosz határtól. Ez az ASF első regisztrált esete Lengyelországban. Donald Tusk múlt keddi nyilatkozatában sürgős intézkedéseket követelt, egyúttal kijelentette: Lengyelország szeretné meggyőzni Oroszországot, hogy az embargót csak az EU korlátozott területére érvényesítse, ne az unió egészére. „Néhány tucat négyzetkilométerről van szó" - mondta Tusk, hangsúlyozva, hogy ez nagyon fontos kérdés a lengyel mezőgazdaság számára.
Lengyelország ezután joggal félhet attól, hogy fontos piacokat veszít - akár csak egy rövid időre is. A lengyel illetékesek attól tartanak, hogy Lengyelország elveszíti a japán és a kínai piacot. Japánból már korábban is érdeklődtek, hogy mi a helyzet az afrikai sertéspestissel az országban, A hatóságok olyan jelzéseket kaptak, hogy ha ott is felbukkan az ASF, Japán felfüggesztheti a sertéshúsimportot.
Varsónak azért is fájhat a feje, mert az ágazat nagyon komoly tényező az ország gazdaságában. A lengyel vágóhidakon és sertéshús-feldolgozásban mintegy 100 ezren dolgoznak, és egy millióan foglalkoznak sertéstenyésztéssel. Ez a lengyel foglalkoztatottak 7 százaléka, vagyis a sertéstenyésztésnek nem csupán gazdasági, hanem szociális jelentősége is nagy. Az ágazat közel 8,5 milliárd zloty, vagyis mintegy 630 milliárd forint hozzáadott értéket termel, ez a lengyel GDP 1,5 százalékának felel meg.

Piaczavaró hatása lehet
A probléma azért is aggasztó, mert Európa egyelőre az orosz tilalom hatását is csak felmérni próbálja. „Bekövetkezett az, amitől az ágazat szereplői Európa-szerte a legjobban tartottak, vagyis hogy Oroszország egyelőre határozatlan időre megtiltotta az uniós sertéshús és a legtöbb sertéshúskészítmény bevitelét területére" - nyilatkozta a Magyar Mezőgazdaságnak Éder Tamás. A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke hozzátette: a kérdés azért is bír jelentős agrárgazdasági súllyal, mert tavaly a teljes Európai Uniós sertéshúsexport hozzávetőleg negyede Oroszországba irányult, vagyis az uniós sertéstartók számára egyáltalán nem mindegy egy ilyen kifejezetten jelentős piac további sorsa. „Ha nem oldódik meg minél hamarabb az orosz tilalom kérdése, és nem szállítható sertéshús Oroszországba, az nagyon komoly piaczavaró hatással járhat a következő hónapokban" - jelentette ki Éder Tamás, aki szerint mindez nem csupán a közvetlenül exportáló tagállamokat érinti. „Egy esetleges elhúzódó tilalom amiatt is komoly problémát jelentene mindenkinek, mert az eddig Oroszországba irányuló exporthányad az EU-ban maradna, amely a teljes uniós piacot nagyban befolyásolná". Ha az oroszok megmakacsolják magukat, és az általuk elrendelt zárlat tartósan fennállna, akkor tehát az unióban megtermelt sertéshús-mennyiség jelentős hányada a közösség piacán próbálna meg gazdára találni, így pedig a korábbiakhoz képest indokolatlanul sok sertéshús lenne a piacon. Ezt a felesleget a tagállamok szereplői csak valószínűleg jelentős áresés mellett
Az afrikai sertéspestist először 1921-ben Kenyában észlelték. Európába 1957-ben jutott el. Kelet-Európában 2007-ben bukkant fel a járvány, azóta terjed. Nehéz a küzdelem, mivel nem létezik hatékony vakcina ellene. A kórokozót vaddisznók terjesztik, emberre nem veszélyes, de a sertéseknél magas lázat okoz, és emiatt nagy az elhullás az állatoknál. A sertéspestisnek tehát nem népegészségügyi, inkább gazdasági jelentősége van, amely a termelőknek okoz kárt, és a piacokat zavarja.
tudnák értékesíteni a világpiacon, illetve a közösség belső piacain.
A betegség lengyelországi megjelenésével azonban a baj csak tovább nő. „Azzal, hogy a sertéspestis Litvánia után Lengyelországban is megjelent, még ha vaddisznókban is, kritikussá teszi az egyébként is nehéz helyzetet" - értékelte a fejleményeket Éder Tamás. A következő időszakban az Európai Unió járványellenes intézkedési tervei vizsgáznak, kiderül, hogy ezek a protokollok mennyire hatékonyan tudják megállítani a járvány terjedését.
Éder Tamás szerint a következő hetekben az Európai Unió illetékes hatóságai mindent meg fognak tenni azért, hogy a betegséget lokalizálják. Az újabb hír azonban egyértelműen nehezíti a tilalom esetleges feloldásáról szóló tárgyalások menetét.

Optimisták vagyunk
Az EU minden termelőjének elemi érdeke, hogy az orosz zárlat mihamarabb megszűnjön, ezzel kapcsolatban a hazai agrárkormányzat korábban meglehetősen optimista álláspontot foglalt el. Kardeván Endre a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára a közelmúltban a moszkvai Prod-expón kijelentette: Oroszország márciusra remélhetően feloldja az Európai Unió tagállamaira, így Magyarországra is vonatkozó behozatali tilalmát. A tilalom feloldása azért is lenne lehetséges, mert a Roszszelhoznadzor, az orosz élelmiszeripari- és mezőgazdasági termékek állami felügyelete ezekben a napokban végzi több jelentősebb magyarországi sertéshúsüzem, exportőr cég és húsfeldolgozó, valamint sertéstelep ellenőrzését, a korábbi megállapodásokban foglalt rendszeres ellenőrzéssorozat részeként. Kardeván Endre ezzel kapcsolatban nyíltan ki is jelentette: azt várják a két hétig tartó ellenőrzéstől, hogy a magyar termékek exportja hamarosan újra megindulhat Oroszországba.
A magyar fél más pontokon is igyekszik biztosítani Moszkvát arról, hogy a hazai sertés-hússal semmi probléma nincs. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a napokban szakmai értekezleten számolt be a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági igazgatóságán dolgozó szakembereknek a sertések PRRS-mentesítésével kapcsolatos feladatokról. A hazai állomány tisztaságának igazolása az orosz behozatali tilalom miatt is fontos.
A hatósági állatorvosok ezekben a napokban tájékoztatják az illetékességi területükön működő sertéstartókat a további teendőkről. A PRRS egy olyan vírusos megbetegedés, amely kocákban elsősorban reprodukciós zavarokat, fiatal sertésekben pedig légzőszervi tüneteket idéz elő. A vírus csak a házisertéseket és vaddisznókat fertőzi meg, emberre veszélytelen. Amennyiben egy, a PRRS-től mentes állományba bekerül a vírus, akkor a kocáknál vetélést és koraellést okozhat.
Kardeván Endre vidékfejlesztési államtitkár a közelmúltban Moszkvában kijelentette, hogy az idén hét magyarországi megyében végzik el a sertésállomány PRRS-mentesítését. „A mentesítés gyakorlatilag elindult" - tette hozzá az államtitkár, aki oroszországi látogatásán hangsúlyozta mindezt.

Bilaterális megállapodások
Nem Magyarország az egyetlen, amely a Moszkva és Brüsszel között egyre inkább befagyó tárgyalásokat kikerülve igyekszik bilaterális megállapodást tető alá hozni. Az orosz döntéssel kapcsolatban Olaszország az elsők között igyekezett informálisan keresni annak a lehetőségét, hogyan lehetne megegyezni Moszkvával, hogy az auditált olasz beszállítók továbbra is gond nélkül exportálhassanak a keleti vevőnek. A későbbiekben több más nagyobb exportőr, így például Németország és Hollandia is keresni kezdte Moszkvában a megegyezés lehetőségét. A külön utasság oka a nyilvánvaló gazdasági érdekeken túl az, hogy uniós szinten nem látszik a gyors megegyezés lehetősége. Brüsszelben egy ilyen megállapodással kapcsolatban nem derűlátók, amelynek információink szerint valamiféle politikai nyomás lehet az oka az orosz fél részéről. Bár az Európai Bizottság az ügy kezdete óta folyamatos tárgyalásokat folytat az orosz féllel a legfelsőbb szinteken, az egyeztetésben érdemi előrelépés nem történt, a betegség lengyelországi megjelenése után pedig erre még kevesebb az esély. Egy tagállam által kiharcolt esetleges külön megállapodás további sorsáról azonban nincs semmiféle információ, könnyen lehet, hogy Brüsszel nehezményezné ezen a téren a külön utasságot. Igaz, ennek ellentmond, hogy hasonló egyedi megállapodások más területen már köttettek egyes uniós tagállamok és például Kína között, amely láthatóan nem zavarta az Európai Bizottságot. Egy ilyen megegyezés megkötésére mindenesetre jó esélyt adhat Magyarországnak az orosz ellenőrző bizottság érkezése.
Uniós megegyezésre azért sem lehet joggal várni, mert nagyon valószínű, hogy a hirtelen jött orosz tilalom mögött inkább politikai nyomásgyakorlás áll, mint valódi állategészségügyi megfontolás. Az intézkedés például különösen indokolatlannak tűnik amiatt, hogy Oroszország évek óta hiába küzd a sertéspestis ellen, amely a déli és keleti régiókból terjedt északra, illetve nyugatra, és a betegséget feltehetőleg az államhatárokat nem tisztelő vaddisznók Oroszország területéről hurcolták, be az Európai Unióba.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság