Több mint hárommilliárd forintos természetvédelmi beruházás valósul meg a Hortobágyi Nemzeti Parkban. A projekt célja a Hortobágy területén található legelőtavak ökológiai állapotának javítása legeltetéses élőhelykezeléssel.

A „Legelőtavak élőhelykezelése a Hortobágyon” című (LIFE11 NAT/HU/000924) projekt megvalósításához az Európai Unió 7 524 484 eurót, 74,55%-os támogatást nyújtott a Vidékfejlesztési Minisztérium társfinanszírozásával.

A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első és máig legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja, neve egybeforrt a puszta kifejezéssel. A Hortobágy nemzetközileg is ismert és elismert, a Világörökség részét képező terület. A természetvédelmi célú pályázat az Európai Unió LIFE+ alapjának támogatásával, konzorciumi formában valósul meg. A konzorcium vezetője a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft., tagjai a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület. A pályázat sikeres megvalósításában magángazdálkodók is részt vesznek.

A projekt kezdeti megvalósítási szakaszában napvilágra került hatályos hazai jogszabályi akadályok miatt szükséges volt a pályázat módosítása, amivel kapcsolatban tárgyalások folytak az Európai Bizottsággal. A tárgyalások eredményeként a projekt az eredeti célokat valósítja meg az eredeti célterületen, valamint újabb célterületek bevonásával, az eredeti 3 600 hektár helyett 4 600 hektár kiterjedésben.

A pályázat megvalósítását Magyarország Kormánya támogatja, az 1034/2014 (II. 3.) Kormányhatározat alapján 6 év alatt 771 millió forintot biztosít a pályázat végrehajtásához társfinanszírozóként, amiből 2014-ben már 223 millió forint felhasználható.

A projekt célkitűzése a pannon szikes sztyeppek és mocsarak kiemelt jelentőségű élőhely-típust képviselő vizes élőhelyei, a legelőtavak ökológiai állapotának javítása a vízháztartás helyreállításával, nyílt vízfelületek és a réti zóna kiterjedésének növelésével.

A pályázat megvalósítása során több mint 4 600 hektár területen javul a puszta vízháztartása és növekszik meg a legelő állatok száma. A projekt keretében az érintett pusztarészeken a még meglévő, a puszta vízháztartását kedvezőtlenül befolyásoló csatornák, töltések felszámolása történik meg, ezzel helyreáll a legelőtavak vízgyűjtő területeinek integritása.

A legelőtavak és természeti értékeik fenntartásához elengedhetetlen az ökológiailag megfelelő, magas szintű legeltetés, az ehhez szükséges feltételek megteremtése történik meg a pályázat során. Az állatok megfelelő legeltetéséhez szükséges infrastruktúrák kialakítására és felújítására kerül sor (pásztorszállások, gémeskutak, karámok), amelyek hozzátartoznak a puszta képéhez. A pályázat eredményeként összesen 2730 marha, 200 bivaly, 70 vadló és 750 juh fogja legelni a projektterületen található legelőtavakat, kialakítva ezzel a természetvédelmi legeltetési rendszert és létrehozva a természetvédelmi szempontból kedvező mozaikos növényzetet és nyílt vízfelületeket.

A kialakított legeltetési rendszer természetvédelmi és gazdaságossági eredményeit monitoring rendszer méri. A beavatkozások hatásainak nyomon követését a növényzetre, a vízi gerinctelen szervezetekre, kétéltűekre és madarakra szakértő csoportok végzik. Emellett az egyes vízterek esetében vízkémiai vizsgálatok is folynak a legelőtavak vízkémiai tipizálásának céljából.

A projekt végére egy, az egész Kárpát-medence területén alkalmazható gazdasági alapokon nyugvó természetvédelmi kezelési modell alakítható ki a legelőtavakra vonatkozóan.

A projekt eredményeinek bemutatásáról több szakmai konferencia, egy projektkönyv és egy kiállítás gondoskodik, amely szervesen kapcsolódik a Hortobágy turisztikai fejlesztéseihez.

A sajtótájékoztató során a vendégek terepi program keretében megtekintették a Hortobágyi Nonprofit Kft. Hármas-pusztán található szürkemarha teleltető telepét, ahol dr. Aradi Csaba, a Hortobágyi Nonprofit Kft. felügyelő bizottságának elnöke mutatta be a legeltetéses állattartás szerepét a projekt céljainak elérésében. A Hortobágyi Csárdában tartott sajtótájékoztató során Sárosi Eleonóra marketing és turisztikai igazgatóhelyettes köszöntő szavait követően dr. Aradi Csaba ismertette a projekt előzményeit, céljait és természetvédelmi jelentőségét, majd a projekt partnerei részéről Olajos Péter (HNPI), Zalai Tamás (Hortobágyi Nonprofit Kft.) és Ecsedi Zoltán (HTE) mutatta be az egyes partnerek résztevékenységeit, valamint a pályázat várható eredményeit.

Forrás: HuntingPress