A rendkívül bonyolult módon termeszthető, és még ennél is nehezebben kiásható szarvasgomba a kilogrammonkénti 400 angol fontos árával a világ egyik legköltségesebb csemegéjének számít.
A francia fekete szarvasgomba – más néven fekete gyémánt – olyan ritkaság, hogy még a legünnepeltebb konyhafőnököknek is csak elszórva sikerül ilyet beszerezni. Így tehát egyáltalában nem meglepő, hogy vannak olyan gátlástalan étkezdék, amelyek nem átallnak az olcsó kínai változatokat bizonyos vegyszerekkel lepermetezni és valódi francia szarvasgombaként felszolgálni. A francia változatnál könnyebb és sokkal gyakoribb előfordulású ázsiai szarvasgomba nem éri el a kilónkénti 25 fontos árat.
Mivel a szarvasgomba annyira ritka és nagyon kis mennyiségben szokták az ételekhez adni, ezért a szarvasgomba-termesztők hamisítással kapcsolatos panaszainak bizonyítása eléggé nehézkes. A Francia Szarvasgomba-termesztők Szövetsége felhívta a figyelmet a szarvasgomba-változatok jobb megismertetésének jelentőségére, továbbá arra, hogy a vásárlók megkárosításának megállítására új törvényekre van szükség a termékek jelölését illetően. A francia fogyasztóvédelem által 2012-ben lefolytatott vizsgálat szerint, az exkluzív Peringord szarvasgomba-változatként árult gombák 10–12 százaléka valójában olcsó import volt.
Lehetetlen lesz a szarvasgomba-hamisítás?
Megakadályozhatja a szarvasgomba hamisítását, hogy leírták génállományát.
Ötévi munkával leírták a gasztronómiai csodának tartott szarvasgomba DNS-ét. Az eredményről a Nature online kiadásában számoltak be a kutatók. A szarvasgomba (latin nevén Tuber melanosporum) főként Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban található meg, de Európa más országaiban is rá lehet bukkanni. A fanatikus rajongók fekete gyémántnak nevezik a ritka, golflabda-méretű gombát, melynek ára kilogrammonként ezer euró (270 ezer forint) körül van. Egy francia kutatók által vezetett nemzetközi csoport most közzétett eredményei szerint a szarvasgomba genetikai állományában a származási helyére utaló jelek találhatók. Ezek segítségével azonosítani lehet, melyik földrajzi helyről való az adott gomba.
A szarvasgomba genomja 125 millió bázispárból (a DNS elemi egysége) épül fel, amelyek 7500 gént alkotnak, ezekből mintegy hatezer közös a többi gomba génjeivel. A fennmaradó ezerötszáz gén fontos szerepet játszik a szarvasgomba fejlődésében, abban, ahogy szimbiózist alkot a gazdafák, főként a tölgyfa gyökerével. A genetikai állományban a talajra és a környezetre utaló jeleket is azonosítottak a francia mezőgazdasági kutatóintézet munkatársai. Ezekből a genetikai jellemzőkből tízet egy szarvasgomba-adatbázisban gyűjtenek össze, amely ötven olyan területet követ nyomon a három országban, ahol a szarvasgomba előfordul.
Mint az intézet közölte, a genetikai ujjlenyomatoknak ez az adatbázisa segít majd azonosítani a szarvasgomba területi eredetét, létrehozni az eredetet igazoló eszközöket és leleplezni a hamisítást, amelyet elsősorban Kínából származó gombafajokkal végeznek.
Forrás: MTI
