Nagykanizsa - Az állami erdőkből ma már nem sikk fát lopni, a villanypásztor a sláger - ezt mutatják a Zalaerdő Zrt. statisztikái. A magánerdőkből persze továbbra is viszik a fát.

Tavaly jelentősen kevesebb élőfát és kitermelt faanyagot loptak el a Zalaerdő Zrt. erdeiből, mint az azt megelőző időszakban, ami elsősorban a cég megerősített figyelőszolgálatának köszönhető. Ugyanakkor a magukra hagyott, őrizetlen magánerdőkből változatlanul nagy mennyiségű fa tűnik el. A Zalaerdő erdeiben ma már a villanypásztor és a vadvédelmi kerítés a legkurrensebb cikk.

- A lábon álló élőfában okozott kár szerencsére jelentősen csökkent a tavalyi évben a korábbi időszakhoz képest - tudtuk meg Kozma Pétertől, a Zalaerdő Zrt. ellenőrzési osztályának vezetőjétől. Míg 2004-ben 6,5 millió forint kárt okoztak a tolvajok, addig tavaly 360 ezret. Hasonlóan pozitívak a tapasztalataink a már kitermelt fa lopásával kapcsolatban. A csökkenésben komoly szerepet játszik, hogy a Zalaerdő Zrt. szakszemélyzete, az erdészek, vadászok védelmi szolgálatot működtetnek, a korábbinál is gyakrabban járják az erdőt, különösen a veszélyeztetett területeket. Elvárjuk a munkatársaktól, hogy munkaidő után is jelenjenek meg a területen, ami egyfajta visszatartó erővel bír. Ha a környéken lakók azt látják, hogy az erdész 16 órakor leteszi a szolgálatot, hazamegy és másnap reggelig messzire elkerüli az erdőt, akkor nem csoda, ha megjelennek a tolvajok. Egyébként előfordult már tettenérés, s habár szakembereinknek nincsenek hatósági jogosítványaik, valamennyien rendelkeznek szolgálati fegyverrel és nagy segítséget jelent a mobiltelefon is, a kerületvezető erdészeink pedig jó munkakapcsolatot alakítottak ki a rendőrökkel.

Kozma Péter elmondta: mindenszentek és karácsony környékén keresett a fenyőgally is. Ezekben az időszakokban az ország távolabbi pontjairól is érkeznek gyűjtők , de az is elképzelhető, hogy a távoli megrendelőknek vannak állandó megbízottjaik a megyében, akik évről évre elvégzik a piszkos munkát , a friss fenyőgally pedig vélhetően a Bosnyák téri piacon talál gazdára. A legnagyobb sláger azonban, mint mondtuk, most már nem a faanyag, a fenyőgally, hanem a villanypásztor és a vadvédelmi kerítés.

- Az elmúlt egy évben a korábbiakhoz képest sokkal több villanypásztor és vadvédelmi kerítés tűnt el a Zalaerdő Zrt. erdeiből - mondta a szakember. - Míg ezelőtt csak a zsinórt vitték el, most már általában a komplett villanypásztort, a vezetékekkel, akkumulátorral, jeladóval együtt. Míg 2004-ben körülbelül 700 ezer forintnyi kárunk származott ebből, addig tavaly már 2,5 millió. Persze, ebben az is szerepet játszik, hogy egyre több a vadvédelmi kerítés és a villanypásztor az erdőkben, s képtelenség embert tenni valamennyi mellé, hogy őrizze. A Zalaerdő Zrt. így is már évek óta növeli a vagyonvédelemre fordított pénzt. Jelenleg egy olyan technológiai megoldáson dolgoznak a szakemberek, amellyel jelentősen mérsékelhetik a villanypásztorok ellopásából származó kárt. A cég vagyonvédelmi fejlesztéseinek is köszönhető, hogy más területeken csökkenést tapasztalnak - példának okáért a leggyakoribbnak hitt bűncselekmény, a falopás számában.

Ez azonban nincs így a magánerdőkben.

- Mivel ezekben az őrzés-védelem megoldatlan, s a tulajdonosok egyes területeken még erdőgazdálkodót sem bíznak meg a gazdálkodással, a magánerdők fái szabad prédák - közölte Ferenczy András, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának osztályvezetője.

A szakember szerint a tulajdonosi szerkezet átláthatatlansága is segíti a tolvajokat. Volt példa arra, hogy a több tulajdonos birtokában álló erdőterületben 50 százalékot alig meghaladó tulajdoni részesedést szerzett valaki, majd a többi tulajdonost meg sem kérdezve, fakitermelési engedélyt nem kérve, a terület egészéről letermelte a fát. Amikor pedig a többiek feljelentést tettek, a büntetőjogi felelősségre vonás alól azzal bújt ki, hogy a visszapótlásig, pontosabban a kötelező felújításig kifizet mindenkit. A szakember szerint ezekben az esetekben az is problémát okoz, hogy a rendőrség egy-egy bűncselekmény esetében nem vizsgálja, hogy az elkövető által törvénytelenül kitermelt fa mennyisége arányaiban vajon meghaladja-e a rá eső tulajdoni hányadot. Az is gyakori, hogy a lopott famennyiség csak a szabálysértés kategóriáját éri el - a tolvajok tehát egyre tudatosabbak.

Szukics Ferenc alezredes, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság megbízott bűnügyi igazgatója érdeklődésünkre elmondta, idén a megye rendőri szerveihez nem érkezett bejelentés villanypásztorok eltulajdonításával kapcsolatban, ilyen cselekmény miatt legutóbb az elmúlt évben indult nyomozás. Az élőfa lopásával kapcsolatos bűnesetekről elmondta, hogy megyénkben 2006. évtől kezdődően szaporodtak el a tarvágásos esetek, amikor az osztatlan közös tulajdonú erdő egy részét vagy egészét az egyik tulajdonostárs kitermelte és a kikerült faanyagot értékesítette. Mivel az erdőterület osztatlan közös tulajdonú, a kitermelt faanyag a tulajdonostársak egyikének sem idegen dolog, ezért vagyon elleni bűncselekmény gyanúja nem állapítható meg, a károsult tulajdonosok a követeléseiket csak polgári peres eljárásban érvényesíthetik. Amennyiben viszont engedély nélkül került sor a fakitermelésre, a nyomozó hatóság szakértői véleményre alapozva valamennyi esetben környezetkárosítás bűntettének gyanúja miatt indított és indít eljárást ezekben az esetekben.

Forrás: Zalai Hírlap