Többen érintettek a Szánas Vadásztársaság tagjai közül a május 10-ei medvelövésben. A rendőrség négy személy ellen folytat büntetőeljárást. A medve lelövése nem orvvadászat, ám a természetkárosításon is önálló büntetőjogi tényállás, és – lévén halmozati bűncselekményről van szó – egyes tettesekre többéves börtön is várhat.
A megyei vadászati hatóság több bejelentés alapján kezdett vizsgálódni május 16-án, tudtuk meg Bakó Csabától, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Vadászati és Halászati Osztályának vezetőjétől. Kósza hírek már azelőtt is érkeztek a medvelövésről. Április 30-án Rónafalu határában, május 9-én pedig Bárna mellett, Salgótarján határától jó 9 kilométerre találtak medvenyomokat. A vadászati hatóság pár nap múlva ellenőrzésre rendelt be több vadőrt, akiknek érdekességképpen számoltak be az észlelésekről. Amikor a nyomokról esett szó, többen megkérdezték, hogy a korábban észlelt egyedek valamelyikéről van-e szó, vagy arról, amelyet Salgótarján mellett lőttek. Ezt azonban még nem vették komolyan a Kormányhivatalnál, tavaly keringtek medvelövésről szóló pletykák a megyében, sőt még egy külföldi oldalról letöltött medvefotót is publikált valaki az egyik közösségi oldalon azzal a kommentárral, hogy ő lőtte.
A bejelentések birtokában, az azokban szereplő adatok alapján a rendőrség segítségével a hatóság már intézkedhetett. Több személyt hallgattak meg az üggyel kapcsolatban, akik tanúvallomást tettek. Így az egyenruhásokkal összefogva a hatóságnak rekordgyorsasággal, másnapra sikerült felgöngyölítenie az ügyet. Mint a megyei rendőrkapitányság sajtós munkatársától, Dankóné Nagy Éva rendőr alezredestől megtudtuk, az állatra egy 64 éves helyi vadász, G. Sándor lőtt rá engedéllyel tartott puskájával május 10-én szürkületben egy erdős területen, a lakott területtől pár száz méterre. A medvelövés helye:
A medvét csak sebezte, így a beírókönyvbe vaddisznóhibázást írt be. Másnap több társával indult a – mint később kiderült, két év körüli, minden bizonnyal Szlovákiából átbarangolt kan bocs – medve keresésére. Ezt már nem regisztrálták a beírókönyvbe. A mintegy 80 kilogrammos állat, amelyet nemrég választhatott le az anyja, még élt, amikor megtalálták. Ekkor F. László 34 éves dunavarsányi lakos fejbe lőtte. Ezután a tetemet a 42 éves – szintén dunavarsányi illetőségű – K. Attila salgótarjáni ingatlanába szállították, ahol megnyúzták.
A rendőrök a bejelentések nyomán aznap éjjel G. Sándor lakásán megtalálták a bőrt, másnap pedig egy az utánkeresésben résztvevő személynél a koponyát is. Amikor K. Attila ingatlanában tartottak helyszíni szemlét, ő balszerencséjére pont visszaért a vadászterületről egy harmadik dunavarsányi férfival, a 49 éves T. Lászlóval. Egy nem sokkal korábban, szabályosan elejtett szarvasborjút vittek magukkal, amelyet azonban nem láttak el vadazonosító jellel, miként az egyéni lőjegyzékükbe sem írták be. A rendőrök a gyanúsítottakat elfogták, lakóhelyükön és a tulajdonukat képező ingatlanokban a nyomozók házkutatást tartottak, amely során vadászati naplót és engedéllyel tartott lőfegyvereket, lőszereket foglaltak le.
A Salgótarjáni Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya G. Sándor és F. László ellen természetkárosítás, orvvadászat bűntett és lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja, míg K. Attila ellen orvvadászat bűntett és lopás vétség, míg T. László ellen lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást.
Bakó Csaba megjegyezte, hogy G. Sándor nem is próbálta kimagyarázni a történteket, elismerte, hogy szánt szándékkal lőtt rá a medvére. Mint mondta, az egyesületből nem egy személy érintett az ügyben, értesüléseink szerint többen lemondtak betöltött tisztségeikről, és tervezik, hogy kilépnek a vadásztársaságból. Kerestük Majoros Sándor elnököt, aki azonban nem nyilatkozott, mert „fel van függesztve”. A kérdésre, hogy a medvelövés miatt-e, már nem adott választ, ehelyett letette a telefont. Gáspár János vadászmestert szintén hívtuk, ő azt kérte, hogy később keressük, ám a továbbiakban már nem vette fel a kagylót.
Az osztályvezető fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a medve nem vadászható állatfaj, így orvvadászatról nem beszélhetünk.
Jogszerű vadászati tevékenység során történt esetről van szó, mert G. Sándor szabályosan tartózkodott a területen, ám nem vadat, hanem fokozottan védett állatot lőtt le. Ebből kifolyólag a Büntető Törvénykönyvben szintén önálló tényállásként szereplő természetkárosításról van szó. Emellett azonban a rendelkezésre álló adatok szerint az üggyel kapcsolatban felmerül az állatkínzás, a jogosulatlan vadászat, a vadászat rendjének megsértése, a lőszerrel való visszaélés, az okirat hamisítás gyanúja is, így – halmozati bűncselekményről lévén szó – egyes tettesek akár hét év börtönbüntetésre is számíthatnak.
Az Országos Magyar Vadászkamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet nyilatkozatban foglaltak állást a történtekkel kapcsolatban. Mint olvashatjuk, megdöbbenéssel értesültek az esetről, amelyben a vadásztársaság több vezetője is érintett: ők is részt vettek a sebzett állat keresésében. „Meggyőződésünk, hogy a cselekmény súlyos voltára tekintettel, csak a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása áll arányban tettükkel. Kizárólag ilyen büntetés alkalmas arra, hogy az emberi és vadászi mivoltukból kivetkőzött személyeket a jövőben visszatartsa hasonló bűncselekmények elkövetésétől. A vadászati felelősségre vonás lehetőségével élve, minden érintettel szemben etikai feljelentést teszünk, miután ezek az emberek nem méltók arra, hogy a vadásztársadalom tagjai maradjanak, őket – a hatósági eljárás mellett – az etikai eljárás segítségével is el kell távolítani a tisztességes vadászok közösségéből” – olvashatjuk a vadászati érdekképviseletek közös közleményében.
Forrás: HuntingPress
