Rendszeresen lehet farkassal találkozni az északi-középhegységbéli Jósvafő környékén, aki többször jár a közeli erdőkben, előbb-utóbb látni fogja a ragadozót – mondta egy megkérdezett helybéli fiatal férfi.
Ő maga egyszer lámpa nélkül ment a sűrűben, amikor hallotta, hogy jön valami oldalról. A férfi megállt, és várta, hogy elmenjenek az állatok, amelyeket, mivel teljes volt a sötétség, először nem látott, csak a mozgásuk keltette zajt hallotta.

Amikor a vadak szélirányba kerültek, ők is észrevett ék akaratlan kísérőjüket, és tíz méterre megálltak előtte. A férfit, mint mondta, három szempár bámulta, és a közel került állatok mozgásából, lesunyt fejéből látni lehetett, hogy farkasokkal futott össze. Konfliktus nem lett a találkozásból, a vadállatok és ő is ment tovább, útjuk elvált.

Az Aggteleki-karszt közepén, az Aggteleki Nemzeti Park területén fekvő községben más helybéli is azt mondta, hogy látott már farkast, sőt, vannak, akik azt állítják, medve is járja a környéket.

A farkasok nem bántják az embert, az állat csak akkor támad, ha bántja valaki – mondta a Kossuth Rádió műsorában Szabó Ádám, az Aggteleki Nemzeti Park területén folyó farkas- és hiúzkutatási program felelőse. A szakember hangsúlyozta, azt nem mondja, hogy nem kell félni a farkastól. Mint fogalmazott tartani kell tőle, és elsősorban tisztelni, mert ők vannak az erdőben otthon, az emberek csak megfigyelők lehetnek a területen. Az nem valószínű, hogy lakott helyre menjen be a farkas, amely alapjában véve fél az embertől – tette hozzá.

Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az egyetlen, ahol a farkas és a hiúz állandóan jelen van és szaporodik. A nagyragadozó fajok jelenléte nem új keletű, több mint 20 éve folyamatosan jelen vannak a Nemzeti Parkban, sőt bizonyítottan szaporodnak is – olvasható a park internetes oldalán.

Szabó Ádám azt mondta, jelenleg egy farkas család él a karszton, ami azt jelenti, hogy egy szülőpár, három-négy kölyök, valamint egy magányos fiatal hím is van a területen. A kutatók eső után a lábnyomokat figyelik, ezekből meg tudják állapítani, hogy járnak-e kölyök farkasok az erdőben. E mellett hőkamerát és altatólövedékes puskát is használnak, utóbbit azért, hogy az elkábult állatokba nyomkövető chipet ültethessenek.

Tavaly áprilisban jutott állatvédők tudomására, hogy egy észak-hevesi tanyán jelentős mennyiségű rackajuh pusztult el. Néhány nappal ezelőtt több hatóság képviselői, a rendőrök és az állatvédők is fölkeresték a tanyát, ahol lesújtó állapotokat tapasztaltak. Az erdőben szanaszét csontok hevertek, de találtak tetemet egy fára, drótra fölakasztva is. A bomló részek a felszíni vizekbe is eljutottak. A hatóság hiába szólította fel a terület rendbe tételére az egykori bérlőket, ez ellen fellebbezést nyújtottak be. A tanyán okozott 14 millió forintos kárt – úgy tűnik – egyelőre nem tudja behajtani a tulajdonos.

Forrás: Hunhír