Olyan a nyárádmagyarósi határ, mintha vihar söpört volna végig rajta. Nem maradt érintetlenül az erdő közelében levő gyümölcsfák közül egy sem. Az ágak lehúzva, -törve, sőt a házak melletti kukoricásban is óriási csapások vannak.
Nem az időjárás okozta mindezt. A medvék tettek kárt a környéken. A helyiek nincs mit tegyenek, egyszerre 10-15 is lakmározik, s olyan személy is volt, aki a faluban (Selyében) ment szembe a nagyvaddal. Szerencsére, emberre még nem támadt, de a kár több mint 100.000 lej értékű.

Tegnap délelőtt Kacsó Antal, Nyárádmagyarós polgármestere gyűlést hívott össze a községközpontban levő kultúrotthonba, ahol civil szervezetek és intézmények képviselői találkoztak a károsultakkal. A polgármesteri hivatal meghívására a Natura 2000 gondnokság, a Milvus, az erdészeti ellenőrző testület, illetve a helyi vadásztársaság képviselői voltak jelen a beszélgetésen. A polgármester bevezetőként elmondta, a becslések szerint a kár értéke több mint 100.000 lej. Az emberek többségének a gyümölcstermesztés biztosítja a megélhetést. Nem csak az a gond, hogy az idei termést elpusztítja a medve, az összetört gyümölcsfa jövőre sem fog teremni. Egyelőre 15 személynek állítottak össze kártérítési dossziét, de jóval több az érintett gazda. A legnagyobb gond, hogy mindegyik esetben a szakértő azt állapította meg, hogy a tulajdonos a hibás, ezért nem fizetnek kártérítést, ahol pedig bizonyították, hogy megpróbálták megvédeni a területet, az okozott kár értékét ott is késve, fél, sőt egy év múlva törlesztik. Nem tudnak villanypásztort szerelni, mert egyrészt igen költséges, másrészt pedig nagy a bekerítendő terület, és van, ahol ez sem állítja meg a vadat. „Ha a minisztérium, az állam nem talál megoldást mindezekre, hajlandók vagyunk az emberjogi bírósághoz fordulni!” – mondta a polgármester, aki hozzátette, uniós támogatással gyümölcsöst szeretnének létesíteni az érintett területeken, így nem mernek lépni az ügyben.

Kovrig Zoltán, a Nyárádmentére is kiterjedő Natura 2000 természetvédelmi gondnokság igazgatója elmondta, országos ügyről van szó, hiszen más megyékben is jelentettek medve okozta vadkárokat. Megyénkben hasonló helyzetben van Székelybere, Makfalva, Kibéd és környéke. A leghatékonyabb az lenne, ha megtalálnák a módját, hogy az állam minél gyorsabban fizesse ki az okozott kárt, hogy ebből az összegből a gazda lépni tudjon a kármegelőzésért – vélte.

Domokos Csaba, a Milvus természetvédelmi szervezet medveszakértője elmondta, az előző évekhez viszonyítva idén sokkal nagyobb a kár. Általában júliustól októberig vonulnak élelemben gazdag területek felé, mert ilyenkor raktározzák el szervezetükben a téli álomhoz szükséges tartalékot. Cáfolta azt a tévhitet, hogy telepített medvék garázdálkodnának. Nyárádmagyarósra a Görgényi-havasokból, a Bucsin irányából vonulnak le a medvék – ezt bizonyítani lehet, hiszen néhány állatot GPS-nyakörvvel is elláttak. Egy medve 1000–1500 négyzetkilométert is képes bejárni. Az idén kevesebb tölgymakk termett, ezért ezt a számukra igen fontos ennivalót pótolják a könnyebben elérhető gyümölccsel, kukoricával. A szakértő elmondta, Gegesen 14 hektáros területet kerítettek be villanypásztorral, és ez működik, azt ajánlotta a gazdáknak, hogy fogjanak össze és építsenek közösen villanykerítést, mert ez a leghatékonyabb. Állami szinten pedig a kártérítési rendszeren kellene javítani, de tudomása szerint a minisztériumnak a költségvetésében nincs pénz erre. A medve védett állatfaj, nem lehet akárhogy kilőni – mondta. A vadásztársaságok pedig ott hibáznak, hogy kilövik a trófeának számító fejlett hímet, amelyiknek viszont az a szerepe, hogy szabályozza a szaporulatot, ugyanis a medvék a harmadik bocsot megölik. Emiatt is elszaporodtak az állatok. Vadászáskor figyelembe kell venni azt is, hogy nem szabad megbontani egy adott terület ökológiai egyensúlyát.

Az erdészeti ellenőrző testület jelen levő mérnöke elzárkózott a tájékoztatástól. Ezért a károsultak újra panaszáradattal fordultak az illetékesekhez. Felvetették, hogy a medvék el vannak szaporodva, és ezért nagyobb kilövési kvótára lenne szükség. A vadászok képviselője azt is elmondta, hogy az elejtett állatból származó bevétel a területért felelő vadásztársaságoknál kellene maradjon, mert ebből finanszírozni lehetne a villanypásztorok, vagy akár terelőhálók felszerelését. Ezekből a vadászatból származó pénzösszegekből elkülöníthetne a minisztérium kártérítési alapnak. Az is elhangzott, hogy területmegőrzési programot is ki kell dolgozni, amelyet kormányrendelettel szabályoznának, s ebben pontosan megjelölnék a felelősségeket. Sőt, volt, aki a kormányt, a minisztert okolta a kialakult helyzetért.

A felmerült kérdéseket továbbítottuk a Környezetvédelmi és Klímaváltozási Minisztériumhoz, ahonnan a következő választ kaptuk:
A környezetvédelmi minisztérium 2014-es költségvetésében nem irányoztak elő pénzösszeget kártérítésre. Korodi Attila miniszter folyamatosan tárgyalásokat folytatott ez ügyben a pénzügyminisztérium illetékeseivel, akik a kérést figyelembe veszik a költségvetés soron következő kiegészítésekor, amivel a minisztériumnál bejegyzett vadkárokat megtérítik, ezek között van a medvék által mezőgazdasági területen okozott kár is. Jövőben pedig külön tételként szerepel majd. A minisztériumban szakértői csoport dolgozik egy olyan törvénytervezeten, amely a medvefaj megőrzésére vonatkozik. E hónap végéig körvonalazódnak a javaslatok. A törvénykezdeményezést jövő év elején terjesztik a parlament elé. Ugyanakkor a vadászati törvényt is módosítják majd – mondta a miniszter.

Forrás: E-Népújság.ro