Megbeszélésre hívta össze csütörtökön a Natura 2000 gondnokságát, a Milvus állatvédőit, az erdészeti és vadgazdálkodási ellenőrző testületet, illetve a helyi vadásztársaság képviselőit, valamint a sajtót Makfalva polgármestere.

A találkozó célja az volt, hogy beszámoljanak az utóbbi időszakban történt medvetámadásokról, megpróbálják közösen felhívni a felelős szervek figyelmét az egyre jobban fokozódó kártételekre, amiket a környéken követnek el a vészesen elszaporodott medvék – mondta el Márton Zoltán polgármester. Amellett, hogy tetemes pusztítást végeznek a községbeli gazdák földjein, letarolják a kukoricatermést, tönkreteszik a gyümölcsfákat, még a háziállatokat – disznót, juhot, kecskét – is elviszik. „Számtalan káreset történt a községben, a károsult gazdák közül sokan nem is tettek feljelentést, mert tudják – a kártérítés igénylésekor azt vágják a szemükbe, hogy nem védik a földjeiket kellőképpen, ezért aztán nem is kártalanítják őket” – mondta el az községi elöljáró. Csupán azt a nyolc esetet sorolta fel, amelyek esetében kárigénylési dossziét állítottak össze, mert őrzött területen történt a káreset, s annak anyagi vonzata is felmérhető.

Olyan is történt már – például Szolokmában – hogy fényes nappal sétált a medve a falu utcáján. Érthető, hogy az emberek rettegnek, sötétedés után már ki se merészkednek a házakból. Az unió túlzott engedékenységet tanúsít a medvék irányában, ugyanis a nyugati országokban már kipusztították ezt a nemes vadat, most meg valamiféle vadasparkot akarnak kialakítani nálunk, hogy vadászni jöhessenek ide, ezért a fokozott medvevédelem – adott hangot véleményének a polgármester. Közösen érzékenyebbé kell tennünk a kormányzatot, hogy a túlzott állatvédelem mellett valamelyest az emberek védelmére, anyagi biztonságuk megőrzésére is fordítson figyelmet – mondotta. Pénzalapot kellene elkülöníteni a kártérítésekre, s végre meg kell határozni pontosan, közérthetően és körülhatároltan, mit is értenek a termés őrzése alatt, ezt ugyanis bárki kénye-kedve szerint értelmezheti, így aztán vissza is utasíthatja a kárrendezési igénylést.

A gond abból adódik, hogy nagyon elszaporodtak a medvék a két folyó menti erdőkben, s azok táplálékhiány miatt a gazdák földjeit dézsmálják. A vaddisznót valamelyest távol lehet tartani a kukoricásoktól villanypásztorral, a medve ellen azonban ez semmilyen védelmet nem nyújt.

A múlt héten két disznót vitt el a gazda udvarából (!) a medve Makfalván, Szolokmában egy gazda négy sertéséből szintén kettőt, hat méhkaptárt tettek tönkre és a községben még egy disznó esett a medve áldozatául – jelenleg ez a „gyorsmérleg”, s akkor a kukoricásokban tett kárról még nem is beszéltünk.

Kilencvenezer hektár védett terület

Kovrig Zoltán, a Nyárád és Kisküküllő völgye Natura 2000 természetvédelmi gondnoksága igazgatója elmondta: kilencvenezer hektár védett terület van a megyében. Szerdán Nyárádmagyaróson és Székelyberében tartottak hasonló összejövetelt a lakossággal, de akár az egész terület valamennyi falujában tarthattak volna, ugyanazok a gondok. Az állam helyezte védelem alá a medvéket, neki kellene gondoskodnia az általuk okozott károk megtérítéséről. Ám azzal utasítják vissza a kárigénylést, hogy a gazda nem őrizte a területet. Ami pedig az őrzést illeti, az a gond, amit a polgármester is említett: nincs pontosan körülírva, hogyan, milyen eszközökkel lehet és kell őrizni.

Evőgépekként jönnek le a hegyről

Domokos Csaba, a Milvus állatvédő egyesület képviselője elmondta, július és október között hatványozottan nő az állomány a megyében, mert a medvék más megyékből is átvándorolnak ide enni. Hogy mennyi is az a hatványozottság, azt nem tudta megmondani, de elmondta, hogy találkoztak olyan nyakörvezett medvével, amelyik Vrancea megyéből jött át hozzánk. Ezek majd október-novemberben visszamennek eredeti élőhelyeikre – próbálta nyugtatni a kedélyeket. Tölgymakk kevés van az idén, bükkmakk úgyszintén, de az erdei gyümölcsök túlzott gyűjtése is táplálék nélkül hagyja a medvéket az erdőkben, ezért ereszkednek le a termőföldekre. A medve opportunista állat, oda megy, ahol élelmet talál. Mindenevő, s értelemszerűen a háziállatot könnyebben „beszerzi” mint a kukoricát például. A hatványozottan felszaporodott állománynak táplálékra van szüksége, ezért aztán úgy nyilvánul meg, mint egy evőgép. Mindent felfal – kukoricát, gyümölcsöt, háziállatot –, ami útjába akad. A megoldás szerinte is a kárrendezés optimalizálása lenne.

Székely Béres Szilárd, az Erdőszentgyörgyi Vadászegyesület igazgatója kiegészítette a korábban szólók ismerethiányát. Az ő tízezer hektáros vadászterületükön 40 medve van, erre két kilövési engedélyt adtak ki az idén. Ez az állatlétszámhoz viszonyítva nevetségesen alacsony szám.

A beszélgetés közben érkezett a hír: a Küküllő partján újabb medvetámadás történt. A több kikötött őrző kutya ellenére az éjszaka folyamán újból medvék törtek rá az egyik gazda kukoricására és alapos pusztítást végeztek.

Azzal a sajnálatos tapasztalattal gazdagodva, hogy az erdészeti és vadgazdálkodási ellenőrző testület nem válaszolt a meghívásra, elindultunk medvekárt nézni.

Molnár József helybéli gazda három hektáros kukoricását deszkakerítéssel látta el. Három utánfutó használt autóabroncsot vásárolt, hogy azok égetésével tartsa távol a vadakat, emellé még két szekér fát az égetéshez, s két kutyát tart kinn. Július 29-én érte az első medvetámadás, akkor négy különböző medve nyomát azonosították. A következő a múlt pénteken történt. A kerítés, a gumiégetés és a kutyák ellenére. A három hektár területből 70 ár maradt, a többit le kellett aratnia. Azt a hetven árat minden éjjel őrzi, mégsem biztos, hogy megmarad a termés.

Kálmán Lajos gazda, akinek az egyhektáros kukoricásába az éjjel tört be a medve a Küküllő felől, megmutatta a folyó melletti letört kerítést, a kukoricása szélén a kutyaólakat (természetesen a dühösen ugató kutyákkal együtt), s elmondta: a két évvel ezelőtti eset ismétlődött meg, akkor nem kapott kártérítést, mert nem volt a föld bekerítve.

Vélekedések szerint nincs már sok hátra, hogy embert ért tragikus támadásról is tudósítanunk kelljen.

Augusztus 31-én a Kelemen havasokban fotóztak Nagy Kemény Géza vendégei medvét és bocsokat. Ezek az állatok is településközleben járkáltak, keresték az élelmet. Annyival veszélyesebb a helyzet, hogy itt bocsos medvéről volt szó, amely gondolkodás és előzetes bejelentés nélkül támad, s ezen a környéken még elég sok a turista. S nemsokára, a szarvasbőgésre még több érkezik.

Az egyeztetésről készült további képek itt találhatóak.

Forrás: Székelyhon.ro