Az Erdészeti Tudományos Intézet kámoni bemutató központjában rendezték azt a kétnapos erdészeti és vadászati igazságügyi szakértői konferenciát, amelyen számos előadás hangzott el a vadkárok különböző aspektusáról.

Nagy Imre A környezeti károkozás az erdőben, szakértés az engedély nélküli fahasználatokat érintő büntető ügyekben cím alatt foglalta össze előadását.

Elöljáróban megjegyezte, hogy hét büntetőügyben vett részt erdészeti szakértőként. A jogi környezetre térve elmondta, hogy általában az erdészeti hatóság tesz följelentést, de a polgármesterek és a civil szervezetek is élnek ezzel a lehetőséggel. Az erdészeti hatóság abban az esetben fordul bírósághoz, ha a bírságolási eljárás hatástalannak bizonyul.
Az esetek többségében a nyomozás fokozott ügyészi ellenőrzés közepette zajlik, mert gyakran a szervezett bűnözés felé futnak a szálak, illetve jelentős társadalmi nyomás is mutatkozik a helyzet konszolidálása érdekében.
Az esetek nagy része környezetkárosításról szól. Ez nem tévesztendő össze a természetkárosítással.
Az ide vonatkozó törvény számos esetet definiál, és az erdőre, mint megújuló erőforrásra tekint. Ezekre támaszkodhat munkája során a szakértő.
Nagy kérdés, hogy mit tekintsen a szakértő a környezetkárosítás határértékéül.
Fontos, hogy a hatóság ne vegye át a gazdálkodó szerepét.

Borovics Attila Bűnjelek genetikai vizsgálata erdészeti és vadászati ügyekben címmel tartott előadást.
Ezekre a vizsgálatokra az ad lehetőséget, hogy a DNS a fa minden részében ugyanaz, tehát az illegális fakitermeléseknél a fa eredetazonosítása lehetővé válik.
A ténylegesen azonosított illegális fakitermelésből származó faanyag mennyisége 43 ezer m3, de köztudott, hogy ez csupán a jéghegy csúcsa. A becslések százezres nagyságrendről szólnak. A leginkább fertőzött terület Észak-kelet Magyarország és a Dél-Dunántúl. Az eljárásnak az is lehet a hozadéka, hogy az ismertté vált, felderített esetek visszatartó ereje hatásos lesz.
Egy-egy vizsgálat önköltségi ára 2300 Ft.
Eddig a főfafajokra elkészültek a géntérképek, mintázatok.
A vágástéren, az erdőben a tuskókról vett mintákat hasonlítják össze az illegálisan kitermelt és lefoglalt faanyaggal.
A szakmai ismeretek terén a Bajor Erdészeti Szaporítóanyag Hatósággal való együttműködés során tehettek szert tapasztalatokra.
Az azonosításhoz elegendő a biomassza csekély mennyisége, tűzifa, faapríték vagy akár fűrészpor, de a beépített fa is alkalmas erre.
A DNS bizonyos részei, a mikroszatelitek nem változnak.
Hasonlóan a vadfajokra is elkészülnek ezek az elemzések.

Forrás: ForestPress