A mezei nyúlnak kevés a becsülete a határban, kivált napraforgókelés idején. A gazdák joggal orrolnak rájuk, a megyében a mezőgazdasági vadkár kilencven százaléka a nyulak rovására írható. Békésben az idei tavaszon eddig 57 ezer hektárba került napraforgó, amelynek lédús sarjadó hajtása igazi csemege a nyulaknak. A Gyomaendrődön gazdálkodó Uhrin Attila 36 hektáron vetett napraforgót a nagylaposi részen. A vetés két és fél hete bújt ki, azóta terülj asztalkám a nyulaknak. A gazda mindezt nem nézi tétlenül, reggel és este kijár riasztani, s a vadőr is rendszeresen feltűnik, ám a fáradozásuknak kevés az eredménye. A káliszappanos permetezés sem vette el a nyulak étvágyát. Gyomaendrőd, Nagylapos és Varjas környékén, valamint Hunya határában több termelő jár hasonló cipőben.

— Tavaly a 20 hektáros napraforgóvetés egyötödét tették tönkre a vadak, a 4 hektáros kiesésből egymillió forintos veszteségem lett — nyilatkozta Uhrin Attila, aki a mostani pusztítást látva 2,5-3 millió forintra becsüli a kárát.

Megnőtt a termelési költség, magasabb a felvásárlási ár. Ugyanaz a kártétel, amely két éve még 300 ezer forint lett volna, most annak többszöröse lehet. A vadásztársaságoknak nincs külön kártérítési alapjuk, jobb híján a földhasználók belátására apellálnak.

— Tavaly az illetékes vadásztársaság a nehéz anyagi helyzetére hivatkozva elzárkózott a fizetéstől. Idén azonban a többi termelővel összefogva, nem mondunk le a kártérítésről — nyilatkozta a gyomaendrődi Uhrin Attila, aki szerencsésnek tartaná, ha a falugazdászok kérdőíven kérnék ki a gazdálkodók véleményét a társaságok hozzáállásáról, amit a szaktárca elbírálna.

Vadkárenyhítésre idén eddig tíz társaság kért és kapott idényen kívüli vadászati engedélyt a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal illetékes osztályától.
A vadászok ehhez csak végső esetben folyamodnak, hiszen ilyenkor a szoptató és a vemhes anyanyulak is puskavégre akadnak.

A vadkár megelőzése a társaságok kötelessége, ám a törvény a földtulajdonostól is együttműködést vár. Zuberecz Tibor, a megyei vadászszövetség elnökhelyettes fővadásza úgy véli, a kármegelőzésre nincs százszázalékos megoldás. A bekerítés a legjobb módszer, s ahol ez nem járható, ott marad a riasztás és a vegyszeres védekezés.

— A mezőgazdasági károk 90 százaléka a napraforgóban tett nyúlkárból adódik. Minden évben végigjárjuk a kanosszát a gazdák és mi is — mondotta Zuberecz Tibor, aki szerint a békességet kell keresni, a társaságoknak pedig arra törekedni, hogy a valós kártételre legalább enyhítést nyújtsanak. Hozzátette, a mezőgazdaság is okoz a vadállományban súlyos károkat. A vegyszerezés miatt például tucatjával pusztulnak el az őzek. Amikor egy másfél milliót érő őzbak a csávázott borsótól kiszenved az út szélén, a vadászoknak ugyanúgy fáj, mint a gazdáknak a tönkretett vetés.

Forrás: BEOL