Bizonyítottan még nem történt medve általi károkozás a régióban, ám az óvatosság nem árt – erről a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága (BNPI) tájékoztatta a heol.hu-t. Amint azt korábban lapunkban is megírtuk: biztossá vált az, hogy hazánkban is megtelepedett az európai barnamedve. A szakemberek az eddig regisztrált nyomok és a helyi vadászok beszámolói alapján jutottak arra a megállapításra, hogy Heves és Nógrád megye határán él egy kifejlett barnamedve.
Novemberben arról érkezett hír, hogy a szomszédos Nógrád megyében, Karancskeszinél több elhullott juhot találtak, amelyeken karmolás-, harapás- és fognyomok voltak. Akkor medvetámadásra gyanakodtak. A BNPI szakembere, Gombkötő Péter, a Természet-megőrzési Osztály zoológiai referense most viszont azt közölte lapunkkal, hogy cáfolja a korábban megjelenteket, s a medve elleni védekezéshez is adott pár tanácsot az állattartóknak.
– Hazánkban a közelmúltban megjelent sorozatos információkkal ellentétben, bizonyított medve általi károkozás eddig nem történt. A karancskeszi „medvetámadás” során elpusztult egyik juh teteme esetében, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának vizsgálata szerint, a harapások mérete, jórészt felületes jellege, nagy száma és lokalizációja alapján azokat nagy valószínűséggel kutya okozhatta – jelentette ki.
Hozzátette: a helyszínen talált szőröket is vizsgálatnak vetették alá, ám annak még nincs meg az eredménye. Mihelyst az meglesz, még a kutya fajtáját is tudják azonosítani.
Mindez nem zárja ki viszont azt, hogy a közeljövőben ne történhetne medvetámadás. Ezért elmondta azt is: a BNPI munkatársai már több alkalommal tettek javaslatot nagy ragadozókkal kapcsolatos vagyonvédelmi intézkedések megtételére. A legalapvetőbb, a medve által okozott károk elleni védelmet nyújtó műszaki megoldás a megfelelő villanypásztorok alkalmazása. Azok legyenek a medve számára jól láthatók és legalább 5000-8000 voltos feszültség leadására legyenek képes. Kellő sűrűségűek, lehetőség szerint hat vezetékszálasak legyenek. A legfelső szál érje el a 120 centiméter magasságot. A medve elleni védekezés hatékonyságát növelheti a vezetőkre helyezett különböző, szagos csalik (például hal) használata. A legérzékenyebb testrészeket – orrot, nyelvet – érő áramütés hatékonyan tartja vissza a hívatlan vendéget.
Kiegészítő segítség lehet a lamellás műanyag csíkokból álló „rémzsinór” alkalmazása is, rendszertelen riasztó hangot adó fémszálakkal vagy akár sörös dobozokkal, műanyag palackokkal szerelve. Számos lehetőség kínálkozik még a háziállatok megóvására. Így például: építsünk vagyontárgyaink köré visszahajló felső résszel rendelkező kerítést, alkalmazzunk mozgásérzékelőkkel összekapcsolt hangot adó riasztókat, illetve vegyi védekezésként a vadriasztó szereket. Természetesen a hagyományos pásztorkodás „eszközei” a felkészült juhászok és a megfelelően kiképzett nagytestű őrzőkutyák is. Kiegészítő védelmi hatása lehet, különösen nyájak esetében, a nagyobb testű patások, például szamarak nyáj melletti legeltetése is. A gazdálkodók számára az állatállomány megőrzésére szolgáló védekezési eszközök tehát változatosak.
A gazdálkodó feladata a kármegelőzés
A törvény szerint ha védett vagy fokozottan védett állat – például medve – másnak kárt okoz, a gazdálkodó feladata az esetleges kár megelőzése. Ha a kártételt a gazdálkodó nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság szakmai segítségét, vagy rajtuk keresztül a kellő szakértelemmel rendelkező szerv közreműködését. A kár bekövetkeztekor, a jogszabály adta keretek között, a gazdálkodó jogosult kártalanításra. Ezek alapján lehetőség van arra, hogy a „Természetvédelmi kártalanítás (20/02/09/00) fejezeti kezelési előirányzat”-ból a riasztási, megelőzési költségeket, illetve adott esetben az okozott kárt megtérítsék.
Forrás: Heol
