Ásotthalom - Az ásotthalmi tanyavilágban, az erdőben elszaporodott aranysakálok a vadállomány mellett a háziállatokat is veszélyeztetik – mondják a környékbeli vadászok. A vadaspark igazgatója szerint az általánosításokkal óvatosan kell bánni.

– Az aranysakál őshonos vadfaj a Kárpát-medencében. 1942-ben lőtték ki az utolsót, Bulgáriában védetté nyilvánították, onnan szaporodott el. Olyan ragadozó, ami mindent megeszik: növényt, gyümölcsöt, állatokat. 15 éve jelent meg ezen a területen, és annyira elszaporodott, hogy egész évben lőhető – mondta egy Ásotthalomhoz közeli, Átokházi úton lévő tanyán Fackelmann István. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Erdő- és Vadgazdálkodási Osztályának megyei vezetője elmondta, az aranysakál fő tápláléka a mezei pocok és más rágcsálók mellett az őzgida, az őzsuta és a vaddisznósüldő.

– Ha a populáció elér egy bizonyos létszámot, a vad kevés lesz nekik. A vadállományban is kárt okoz, de a háziállatokra is veszélyes. Ha nem tudjuk megállítani a szaporodását, komoly gondokat okozhat. Nálam tizennyolc csirkét kinyírtak, négyet elvittek – mesélte Fackelmann. Az állat a drótkerítésen is bemászik, ezért hálóval fedte be a csirkeólat.

Házigazdánk, Rácz István szintén vadász. Azt mondta, egyik ismerősének a pumiját és négy macskáját ették meg a sakálok.

Az Ásotthalom környéki vadászok egy évtizeddel ezelőtt csak néhány darab aranysakált lőttek ki egy évben. Ez a szám napjainkra 50-60-ra emelkedett. A rókáénál nagyobb, de egy átlagos kutyánál kisebb állatot nehéz meglőni. Félénk, rejtőzködő, a csapdába sem megy be.

A tanyáról az egyik magasles felé tartottunk, amikor vezetőnk hirtelen megállt és előremutatott: – Alig lehet látni, most meg ott van az orrunk előtt. Ilyen szerencsét, hogy ott van egy sakál!

Az állat a havas úton sétált előttünk körülbelül száz méterre, majd bevette magát az erdőbe. A nyomait megvizsgálva a két vadász határozottan kijelentette, aranysakált láttunk.

Forrás: Délmagyar