Új útmutatót adott ki a Brit Erdészeti Szolgálat, hogy tanáccsal szolgáljon az erdők és ligetek szarvas egyed számának meghatározáshoz – olvasható a forestry.gov.uk oldalon. A 128. számú közlöny a vadpopuláció becsléséről szól. Nagy-Britanniában ma hat szarvas faj él. Az őshonos gímszarvas és őz, a betelepített dámvad, a szika szarvas, a muntjak, és a kínai víziőz (Hydroptes inermis).
A legtöbb fás, ligetes területen és erdőben egy vagy több fajuk megtalálható. A kevésbé sűrű növényzetben a vadrágás ritkán károsítja a fákat, sőt gazdagíthatja a fás terület, az erdő biodiverzitás értékét. Nagy vadsűrűségnél azonban a szarvas káros hatással lehet a sikeres gazdálkodásra, és ronthatja a fajösszetétel sokféleségét is.
Ezeknek a hatásoknak a mérsékléséhez gyakorta az állomány apasztására van szükség. A gazdálkodóknak ugyanakkor, rendelkezésükre kell álljon olyan eszköz, amivel a földjükön előforduló szarvasok számát felmérhetik, hogy a kilövésre szánt állatok számát megfelelően állapíthassák meg, és hogy a szabályozó intézkedések hatékonyságát mérhessék. Az erdőn, ahol a fák takarása miatt a vizuális számlálás lehetetlen, a szarvasok számának meghatározásához, a hátrahagyott ürülék számbavétele gyakran alkalmazott módszer.
Az új tájékoztató az ürüléknyomok alapján történő számítási módszerének összetett változatát írja le, melynek, technikáját több mint 10 év monitoring és kutatás adatainak feldolgozásával és finomításával készítették.
Az útmutató, mely  Graeme Swanson, Douglas Campbell és Helen Armstrong munkája, hasznos lehet vadgazdák, a szarvas és őz kutatásával foglakozó szakemberek, valamint mindazok számára, akik ürülék számolási eljárást alkalmaznak más növényevő fajok populáció sűrűségének nyomon követéshez.

Forrás: ForestPress