Az költői túlzás, hogy a szarvasgomba ára az aranyéval vetekszik, az viszont aligha, hogy egy 6-8 éves telepítési időszak után egy-egy ültetvény komoly jövedelmet hozhat gazdájának, így befektetésnek sem utolsó. A szezon egy hét múlva kezdődik.

A szóbeszéd szerint annyiba kerül, mint az arany, míg egy olasz bölcsesség úgy tartja, aki erényesen szeretne élni, annak bizony kerülnie kell. Ilyen és ehhez hasonló féligazságok, legendák és történetek lengik körül ma is a szarvasgombát. Bár máig is az egyik legdrágább fűszerként tartják számon, az azért erős túlzás, hogy az ára - különösen a mostani aranyjegyzések mellett - vetekszik a nemesfémével. Ezzel együtt azt, aki hivatásszerűen szeretne a szarvasgomba-kereséssel vagy újabban már -termesztéssel foglalkozni, biztos megélhetéshez segítheti.

Magyarországon a környezeti feltételek miatt jellemzően nyári és burgundi szarvasgombára lehet leggyakrabban ráakadni az erdőkben - nyilatkozta a Népszabadságnak Klebercz Dezső, a szarvasgomba.hu oldal működtetője, a honi piacon meghatározó felvásárlóként számon tartott Off-Course Bt. vezetője. A szezon június elején el is kezdődik - mondja -, s a gombászok az első nagyobb fagyig járhatják az erdőket. Utána már nem lehet fogyasztásra alkalmas szarvasgombára akadni. Már a nyári példányok sem olcsók, de ezek mégis jóval kevesebbe kerülnek, mint a később érők. Az ilyenkor piacra került gombákért kilónként jellemzően 20-30 ezer forintot lehet kérni. A viszonylag szerényebb ár azzal magyarázható, hogy az ilyenkor szedett szarvasgomba íze kevésbé markáns, ízletes.

Olyan ez, mintha a szüret utáni újborról beszélnénk - vélekedett a szakember. Szeptember-októberben azonban már a burgundinak nevezett típust is meg lehet találni, s ezekért már jóval többet el lehet kérni. Attól függően, hogy milyen a kínálat, egy kiló burgundi szarvasgombáért 70-100 ezer forintot is megadnak. 2003-ban egész Európában kevés volt a csapadék, így nagyon szűkös volt a termés, s ekkor regisztrálták a legmagasabb eladási árakat. Persze az igazán ritka fajok még ennél is többe kerülhetnek. Az amúgy sem túl gyakran előforduló isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) kilójáért Németországban 2000 eurót adtak a gombászoknak - ez volt a legmagasabb emlegetett felvásárlási ár. Isztriaiból Magyarországon rendkívül kevés található, s az is csak egy-két hónapig terem.

Ahhoz azonban, hogy valaki ráakadjon a szarvasgombára, "némi" ismeret és segítség is kell. Régebben disznókat használtak, ma már azonban kutyákkal kerestetik a "drágaságot". Klebercz Dezső szerint olyan kutyát, amelyik a "cirkuszi mutatványt tudja", vagyis a kertben eldugott gombát megtalálja, olcsón is lehet kapni. Azokért viszont, amelyek pontosan tudják, hogyan és mit is keressenek, s nem teszik tönkre a fellelt darabokat, nagyon sokat kérnek. Képzésük hosszú folyamat, s a megélhetését jelenti egy-egy profi gyűjtőnek. Épp ezért nem ritka, hogy egy ilyen eb félmillió forintért cserél gazdát. Ha a gombász ügyes, akkor a kutya hamar visszahozza az árát. Aki nem hobbiszinten keresi a gombát, hanem ebből akar élni, annak évente legalább 100 kilogrammot kell gyűjtenie. Így egy átlagosnak mondható, kilónkénti 50 ezer forintos átvételi ár mellett az ember egy évben legalább ötmillió forintos bevételt produkálhat, ami többszöröse a kutya árának.

Az is igaz azonban, hogy mire évente legalább ennyit össze tud szedni egy "vadász", addig hosszú idő telik el. A gombásznak is képeznie kell magát: milyen gombafajt kell keresnie, hol és mikor. (A szakember szerint az ország északi részén találhatók nagyobb számban jó termőterületek.) Lényegében a teljes szezonban járják az országot, ami ugyancsak jelentős költség. Így aki gombászásra adja a fejét, annak ezzel is számolnia kell.

Az erdőben gyűjtött szarvasgombák mennyisége folyamatosan csökken, előtérbe kerülnek az ültetvényeken termesztett példányok. Franciaországban a piacra dobott szarvasgomba csaknem 90 százaléka már ültetvényekről származik. Ez ráadásul nem tűnik rossz befektetésnek, igaz, hosszú időt és előkészítést igényel, mire egy ültetvény termőre fordul.

A telepített fáktól függően akár 10 év is lehet, mire "megérik" a gomba, addig pedig ápolni kell a facsemetéket. Leggyorsabban a mogyoróval lehet eredményeket elérni. Itt akár 5-6 év után föl lehet szedni az első "termést" - mondta lapunknak Csorbainé Gógán Andrea, a Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Intézetének tanársegédje. Egy szarvasgomba-ültetvény létrehozása azonban nem kis költség, s ez lényegében erdőtelepítést is jelent. Az azonban meghatározó különbség, hogy amíg egy hektár erdő esetében 4-5 ezer csemetét kell kiültetni, addig ez szám a szarvasgomba "liget" esetében csupán 1-1,5 ezer. Egy olyan facsemete ugyanis, amelyen már megtalálható a szarvasgomba - ezt tanúsítvánnyal igazolják - 1500-2000 forintba kerül, szemben egy erdőbe szánt gombamentes facsemete 10-40 forintos árával.

Sokkal inkább hasonlítható az ültetvény egy gyümölcsöshöz, hiszen a többéves, felügyelt körülmények között konténerben nevelt facsemeték értéke a gyümölcsfák értékéhez hasonlítható. Ám a szarvasgombás ültetvény gondozása sokkal egyszerűbb a gyümölcsösökhöz képest, hiszen tápanyag-utánpótlásra szinte egyáltalán, növényvédelmi kezelésre is elvétve lehet szükség. Az ápolás lényegében két feladatot jelent: a füvet kell vágni a sorközökben és hetente egyszer öntözni kell. Ha ezt betartja a tulajdonos, és megfelelő talajba ültette a fácskákat, akkor sikeres lesz a beruházása. Mindent egybevéve egy hektár szarvasgomba-ültetvényt 3-3,5 millió forintból lehet kihozni. A szakértő szerint amennyiben a terület valóban életképes lesz, akkor évente 10-20 kilót lehet majd fölszedni, de az átlagos termés 50-100 kilogramm között is lehet, s ezt 25-30 évig képes produkálni a terület. Ezt figyelembe véve az ültetvény - szerencsés esetben - termőre fordulása utáni negyedik-ötödik évben akár visszahozhatja a ráfordított pénzt.

Csorbainé szerint ugyan több kísérlet is folyik az országban, de bőven akad még lehetőség, miután az ilyen céllal telepített területek közül az első - Hőgyészen - csak tavaly ősszel fordult termőre. Igaz, hogy ez hatalmasnak számít, mivel a 15 hektáros kert Kelet-Közép-Európa legnagyobb ilyen ültetvénye és már az ezredforduló óta foglalkoznak vele.

Forrás: NOL