háziasított vaddisznóLajosmizsén 8 és fél hektáron tenyésztik a vaddisznókat.Urbán Mikós, vezérigazgató, Mizsevad Rt.:
"Jelenleg a lajosmizsei Mizsevad Rt. vaddisznótelepén vagyunk. Ez összesen egy 20 hektáros erdőrész, amelyen összesen 8 és fél hektáron folyik az intenzív vaddisznótenyésztés."

Persze az intenzív tenyésztést nem úgy kell elképzelnünk, mint a házi sertések esetében. Ezek a disznók kényelmesen, óriási területen nőhetnek fel. Jelenleg, a kis malacokkal együtt 350 vaddisznó él itt. Innen más tenyésztő telepekre valamint vadászkertekbe szállítják őket.

Urbán Miklós:
"Az értékesítés tulajdonképpen olyan nagy vadászkertekbe való kitelepítést jelent, amik több 100 vagy akár 1000 hektáros bekerített kertek lehetnek, illetve exportra is szállítunk hasonló céllal."

- Hova például?
- Legutoljára Romániába szállítottunk, de már Franciaországba is vittünk tenyészállatot.

A vadászatra szánt állatokra kétféle sors vár. Az egyik, hogy egy hatalmas zárt területen élhetnek, mígnem rájuk talál egy vadász.

Urbán Miklós:
"A másik módszer pedig a vaddisznó hajtás, ahol a puskássor elé hajtják gyakorlatilag a vaddisznóállományt, és így kerül elejtésre. Itt viszonylag kis létszámmal is, tehát 5-10 fővel is, akár 100-150 darabos terítékszámot is lehet produkálni."

- Mennyi idő alatt?
- Akár 1 nap alatt is.

Nyilván sokakban visszatetszést kelt, hogy azért tenyésztenek állatokat, hogy aztán levadásszák őket. Urbán úr nem így látja. A vadisznó tenyésztés körülményei sokkal jobbak, mint a házi sertéseké, ráadásul egy vadászatra szánt állatnak jobbak az életben-maradási esélyei, mint annak, amelyiket vágóhídra szállítanak. A vadászatban nagy pénzek mozognak.

Urbán Miklós:
"Egy 4-5 éves kannak az értéke, amennyiért mi eladjuk, 400-500 ezer forint között mozog. Ha egy kapitális trófeájú kant valaki elejt, azért 800 ezer vagy akár 1 millió forintot is fizethet."

Ez a tenyésztés tehát egy szűk, fizetőképes réteg kiszolgálását szolgálja.. De mielőtt a házi sertéssel foglalkozó gazdák most arra gondolnának, hogy akkor ők is belevágnak ebbe az üzletbe, tudniuk kell, hogy a rezsiköltségek sem alacsonyak.

Urbán Miklós:
"A telepnek az infrastruktúrája, a vízvezetékkel, a kerítéssel és mindennel együtt, a bekerülési értéke megközelíti az 50 millió forintot."

Ráadásul szükség van az állategészségügy, a vadászati társaság és az erdészeti hatóság engedélyére is.

Urbán Mikós:
"Ezt a területet kivonattuk a művelési ágból. Tehát ez a terület vaddisznótenyésztő telep most már. Ezt úgy tudtuk megtenni, hogy ugyanekkora területű erdőt telepítettünk, mint amekkorát kértünk, hogy az erdőművelésből engedjenek ki."

A disznók egyébként meghálálják, ha ilyen környezetben, szinte természetes közegükben tenyészik őket: kevesebb a vetélés, nem stresszesek az állatok, nem támadnak egymás kölykeire. A bezártságot nem viselik olyan könnyen, mint háziasított fajtársaik. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy elnevezésükben nem véletlenül szerepel a "vad" jelző..

Urbán Miklós:
"Igyekszünk nagyon nem kötődni egyetlen állathoz sem, annál is inkább, mert ha túlságosan magunkhoz kötünk egy vadállatot, egy vaddisznót, az a későbbiekben veszélyes is lehet. Tehát egy kézhez szokott vaddisznó az embert fajtársának tekinti, és fajtársnak megfelelően is viselkedik vele. És egy vadkannak az ilyen baráti figyelmeztető mozdulata az emberre életveszélyes is lehet."

Forrás: Hiradó