Egyre több szombathelyi lehet tanúja az eddig csak a Kis állathatározóból ismert emlősök urbanizálódásának. Beköltöznek a kukába, a padlásra és az autók motorházába, ahol annak rendje és módja szerint szétrágják a huzalokat. Hogyan tartsuk távol őket a háztól, autótól? Tudjon meg mindent nyestügyben, jó eséllyel szüksége lesz rá.

A nyest és a horror
Néhány évvel ezelőtt csodálkoztam, amikor ismerősöm kutyaszőrt kért tőlünk, autója motorterébe, hogy távoltartsa a drótoktól, vezetékektől a nyestet – a Derkovits-lakótelepen. Nemrégiben gyöngyöshermániak panaszkodtak ezekre a kis állatokra, de a nekem kaput az tette be, amikor egy ismerősöm egy patkányhullát talált a háza közelében, amelyet egy nyest fejezett le, és szívta ki a vérét. (Gyengébb idegzetű olvasóimtól elnézést, a horrort ezzel be is fejeztem, de ha már választani kell a két állat között, inkább a nyest.) A nyestet ugyan nem látta, de mint tapasztalt nyomolvasó a közelben található jellegzetesen görbült ürülékből megállapította, beazonosította az állatot.

Szép állat, de nem szeretjük
A nyest egészen addig nem zavaró, amíg nem ritkítja meg a baromfiállományt, ennek híján a kertünk alacsonyabban fekvő madárfészkeit, vagy nem rágcsálja el az autónk vezetékeit. Ez a vékony termetű, menyétfélék családjába tartozó ragadozó állat 40-50 centi testhosszúsággal dicsekedhet, amelyet 20-30 centis farok egészít ki. Rövid, barnás szőre van, a nyakán fehér folt látható. Már amennyiben látunk nyestet, ugyanis leginkább éjszaka vadászik elsősorban gerinctelenekre (csiga ellen tartsunk nyestet?), madarakra és nálánál kisebb állatokra, de szereti a tojást is, sőt a gyümölcshúst is szívesen szürcsölgeti ki a héjból. Fára nemigen mászik, viszont ha padlásunkról szűrődnek le július-augusztus környékén, akkor meglehet, hogy nyestek évődnek fejünk felett.
A nyest egyre inkább kezd urbánus lénnyé válni. Az első városi megjelenésüket Budapesten jegyezték fel 1896-ban. Azóta egyre inkább keresik az ember közelségét, a tyúkólak híján territóriumukat a padlásokra, a gépkocsik motorházára terjesztették ki. Az egyik szombathelyi márkaszerviztől kaptuk azt az információt (de mint megtudtuk a szakembertől, bármelyiktől hasonlót kaptunk volna), hogy gyakori a nyestkár. A gépkocsin gyalogló állat a karosszériában okoz sérülést, amelyik meg befészkeli magát a motortérbe, az a vezetékeket, műanyagcsöveket rágcsálja el. A szakirodalom azt írja, ez leginkább akkor fordul elő, ha két hím nyest a területért küzd. Ha az egyik már kinézett magának egy gépkocsit, és azt meg is jelölte, akkor ennek vezetékeit a másik szétrágja.

Ne lőjük, ne mérgezzük
Nyestügyben megkerestük Bogács Lászlót, az FVM vasi hivatalának vadászati és halászati osztályvezetőjét. Alátámasztotta azt a megfigyelést, hogy növekvőben a nyestpopuláció Szombathelyen, mert – mint mondta – civilizációkövető állatról van szó, amely a kukákban talál magának táplálékot, a padláson meg búvóhelyet.

A vadászok a nyest ellen nem tudnak semmit tenni, ennek több oka van. Az egyik, hogy a nyest igazán a lakott területen zavaró, viszont itt nem lehet lőni rájuk. Ahol lehetne lőni, ott sem szívesen fognak puskát a nyestre, mert az a sötétben rendkívül hasonlít a védett nyusztra, a nyuszttal együtt pedig lőttek vadászengedélynek is.

A szakember szerint a megoldást az elevenfogó csapda jelentheti, ennek kihelyezése nem az ő hatáskörük. (A méreg okozhat kárt nyusztban is.)

Megelőzésképpen a lakók annyit tehetnek, hogy a padláson minden apró lyukat betömnek, ami viszont nem könnyű, mert a nyest egy vékonyka állat, amely ügyesen deríti fel azokat a „bejáratokat” is, amelyről a háztulajdonos nem is sejt, hogy ott van.

Rákérdeztünk arra is, hogy vajon használhat-e ha rádiót bömböltetünk a padláson. A vadász szerint ez nem hat a nyestekre. A macska sem riasztja el őket, viszont a rendes (nem öleb) kutyákat nem szeretik, a terrier például kinyesi nyestet.

Hogyan tartsuk távol?
Gépkocsinkba is helyezhetünk kutyás rongyot, kutyaszőrt, de gépkocsi-szervízben kaphatóak nyestriasztó készülékek 10-11 ezer forintért, ezek hangfrekvenciával űzik el az állatot. Spré is van, ez olcsóbb (3000-5000 forint), de ehhez le kell mosni a motort, és hetente kell alkalmazni – tudtuk meg a szakembertől.
A padlásra tehetünk kutyapisis rongyot, vagy kutyatakarót, de mivel a kotorékebbel mint konkurenciával nem szimpatizálnak, és mivel általában nem a kutya hátrál meg, érdemes egyet beszerezni (akár az állatmenhelyről.)

Vannak szakemberek is, akik felkutatják és eltömítik a rejtett padlásbejáratokat. Építkezésnél érdemes olyan erős hálóval védeni a szigetelőanyagot, amelyen a nyest nem tudja magát keresztülverekedni. (A neten érdemes keresnünk hozzáértőt.)

Ezen cikk írója se ért egyet azzal, hogy üssük-vágjuk a nyestet. Mivel nagy territóriumot igényelnek, szaporodásuk feltehetően nem lesz olyan invázió-szerű, mint a galamboké. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy a nyestek előbb voltak, mint mi, arról meg nem tehetnek, hogy a városban kukákból kínáljuk nekik az ételt, padlásainkon meg a szállást. A nyestnek haszna is van, természetes ellensége például a sok bosszúságot és kárt okozó galambnak és mint említettük, más gerincesnek is. (Sajnos a denevérnek is.) Ha a nyest képes volt megtanulni, hogyan éljen együtt az emberrel, talán az ember is kitalálja, hogyan éljen együtt a nyesttel.

Forrás: Alon