Kóbor kutyák téptek szét több mint harminc bárányt és anyajuhot Kisvejke határában, egy bekerített gazdaságban. Nem először történt itt ehhez hasonló eset. A kár most is több százezer forint, felelős nincs. A fiatal gazdálkodó gyakran érzi úgy, hogy szélmalomharcot vív.

Felőrli az embert, ha látja, minden erőfeszítése hiába való, mondta Szentes Zoltán, aki azt is hozzátette, már azon gondolkodik felszámolja az egész gazdaságát Kisvejke határában. Pedig amikor 7 éve ide költöztek – egy húsz hektáros legelős terület közepére, ahol gyönyörű a környezet, – úgy gondolta, itt megvalósíthatja élete álmát. Állatokat tarthat, méhészkedhet, gyereket nevelhet, és boldogan él majd a családjával. Egy faházat rendeztek be otthonuknak, a bekerített legelőkön pedig juhok – kezdetben 70 anyajuh, mára 40-re apadt – legelésznek, kicsit távolabb néhány fajtatiszta magyartarka tehén, még odébb kilenc mangalica, egy másik területen pedig 50 kaptár méh.

– Szép itt, szeretünk is itt lakni, de az utóbbi időben nagyon sok energiánkat elviszi, hogy állandóan harcban állunk. Idén kétszer törtek be a területünkre kóbor kutyák, legutóbb több mint harminc bárányt és anyajuhot téptek szét. Ezt megelőzően is betörtek már kétszer hozzánk, hol állatokat, hol az aggregátort lopták el. Feljelentést tettünk a rendőrségen is, az önkormányzatnál is – mondta a családfő Szentes Zoltán, aki főállásban az egészségügyben dolgozik.

Höfler József, Kisvejke polgármestere ismeri a problémát. Elmondása szerint a kóbor kutyáknak a legtöbb esetben van gazdája, de mivel az állatokban nincs chip, nem azonosítható. Így pedig letagadják az érintettek, hogy az övék lenne. Sok olyan ház van, főleg a falu szélén, ahol nincs kerítés, így a kutyák össze-vissza kóborolhatnak. Elképzelhető, hogy gyakran nem is etetik őket, ezért ilyen vadak ezek az állatok.

A jegyző is megerősítette, sokat küzdenek a problémával, hiszen nemcsak a Szentes családnak okoztak kárt a szabadon garázdálkodó ebek. Felszólítást, levelet, sőt szabálysértési eljárást is indítottak már, de sokszor olyan családokat érint az ügy, akiktől nincs miből a pénzbüntetést levonni. Régebben összefogdosták a kóbor kutyákat, és elvitték őket a Bonyhád melletti sintértelepre, de amióta a telep nem üzemel, nincs mit tenni, mondta a jegyző. Akciót is szerveztek, ingyen beültették volna a kutyákba a chipet, hogy azonosítani lehessen az ebeket. Jelentkező azonban nem volt rá.

Pillanatnyilag itt tart az ügy. A jegyző ígérte még több ellenőrzést tartanak ezen a területen, ha kell eljárást indítanak. Ez azonban önmagában nem oldja meg a gondot, egyúttal arra is emlékeztetett, az önbíráskodás sem lenne célravezető...


Tehetetlen az önkormányzat, kiszolgáltatott az állattartó

Szentes Zoltán elmondta, olyan családban nőtt fel, ahol kisebb-nagyobb területeken mindig gazdálkodtak, így számára természetes volt, hogy mezőgazdasági szakközépiskolába, majd egyetemre járt, de elvégezte a méhészeti és vadgazdálkodási tanfolyamot is. A kárpótlás révén sikerült 20 hektár földet vásárolniuk, ehhez bérelnek 12 hektárt. Az álma az volt, hogy ezen a szép területen idővel majd legalább 250 anyabirkát, 150 kaptár méhet és marhákat is tart. Ebből ugyanis már meg lehet élni, nem is rosszul. Ehelyett hol a lopások ellen, hol a kóbor kutyákkal viaskodnak. Ők maguk is nevelnek két kutyát, mindkettő komondor, de a fiatal házőrzőket előbb meg kell tanítani arra, hogy ne bántsák, sőt védjék a bárányokat, csak ezt követően engedhetik a juhok közelében. Bosszantó az is, mondta a családfő, hogy a lopásokat követően még a tettest is megtalálta a rendőrség, de közmunkán kívül más büntetést nem kaptak. A helyi vadásztársaságot is megkeresték, sokan tanácsolták ugyanis, hogy lőjék ki a kóbor ebeket, de a vadászok nem merték vállalni. Arra hivatkoztak, ha az állatvédők feljelentik őket, meghurcolják az egész társaságot. Erre pedig nincs szükségük. Azt is hozzátették, sajnos a kutyáknak sokszor több joguk van, mint az embereknek. Pedig a kutyák sok őzet is széttéptek már.

Forrás: Teol