A Duna-Dráva Nemzeti park számomra különösen kedves, hiszen pécsiként a Mecseket jól ismerem - mondta Sólyom László köztársasági elnök Drávaszentesen, ahol megtekintette a Duna-Dráva Nemzeti Parkot. Elmondta, hogy 1985-ben ebben a térségben, a Szársomlyó-hegyen kezdte bontogatni szárnyait a magyar zöldmozgalom. Sólyom László kiemelte: ahogy végighaladt Belső-Somogyban, szomorúan látta a sok "műerdőt". A mostani túra középpontjában éppen ezért áll a villamosenergia-termelés és energiagazdálkodás, valamint a megújuló energiatermelés "félresikerült" volta - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy tavaly a Kopácsi-réten összehozta egy találkozóra a szerb és a horvát államfőt. "Bármilyen kilátástalannak tűnik is sokszor a természetvédelem helyzete, ne adják fel" - intézte szavait az államfő a nemzeti park dolgozóihoz.

Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti park igazgatója elmondta: a parkhoz 20 természetvédelmi terület és négy tájvédelmi körzet: a Boronka melléki, a Zselici, a Kelet-Mecsek, valamint a Dél-Mezőföld tartozik. Az igazgató érdekességként megemlítette, hogy Gemencen található Európa legsűrűbb fekete gólya populációja. Problémaként felvetette, hogy a nemzeti parki területek vagyonkezelői joga csak részben van a park kezében, sok hektárt erdészeti részvénytársaságok kezelnek. A jövő a határokon átnyúló közös nemzeti park Szerbiával és Horvátországgal közösen - mondta a park igazgatója.

Herbert Tamás, a Civilek a Zengőért Mozgalom vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy bár kérték, mégsem született még döntés arról, hogy a Zengőt a nemzeti park kezelésébe adják.

Az államfő a nap folyamán ormánsági és zselici polgármesterekkel, valamint a Dráva menti horvát önkormányzatok elnökeivel találkozik. A nemzeti park illetékességi területéhez tartozó Ormánságban jelentős számban cigány lakosok, a Dráva mentén horvátok, a Tolna megyei Kakasdon pedig bukovinai székelyek élnek.

Forrás: Greenfo