A Nagykunsági Erdészeti és Faipari (NEFAG) Zrt., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) második alkalommal rendezett közösen Erdő-Víz Konferenciát.
A megyeháza dísztermében megtartott fórumon a szakma képviselői, illetve az érintett szaktárcák politikusai elemezték a víz és az élővilág viszonyát, s vetítették a hallgatóság elé a hazai helyzetképet. Majd’ minden felszólaló kifejtette a folyamatosan áradó és apadó folyók, illetve a növényvilág szimbiózisának jelentőségét. Szó esett a globális éghajlatváltozásról, és annak következményeiről: az esőzésekről, az áradásokról, az aszályokról.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke, valamint Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója egyaránt arról beszélt, hogy az erdő földrajzi elterjedését elsősorban a víz jelenléte határozza meg. Legjobb példa erre hazánk alföldi erdős sztyep övezete, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legfrissebb jelentése szerint mára félsivatagos zónába lépett. Itt a csapadék a maga 500–600 mm körüli mennyiségével meglehetősen kevés, csak gyengén záródott erdők, nyílt és zárt gyepek élnek meg belőle. A vízgyűjtők ugyan jól működnének, ám a Kárpátok erdeiben az utóbbi évtizedekben zajló tarvágások nem lassítják le a magaslatokból lezúduló vizet. E gyorsuló víztömeg áradásokat okoz, másrészt elégtelenül látja el vízzel a növényzetet. A víz szabja meg az erdő növekedésének feltételeit is, vagyis a faprodukció mértékét. A víz szabja meg az erdőgazdálkodás módját is, vagyis az egyes erdőművelési lehetőségek megválasztását. Ha kevesebb a víz, akkor a területegységre kevesebb csemetét lehet ültetni, és az erdőgazdának nagyobb gondot kell fordítania a gyomok eltávolítására, gondos talajápolásra, egyáltalán a talaj vízkészletének megőrzésére. De a vízellátottság határozza meg, milyen minőségű ültetési anyag alkalmas az erdősítésre. Az árterületek megtisztítására, gondozására felmerült a fórumon a közfoglalkoztatottak alkalmazása, illetve a szakma felfokozottan várja már az új erdőtörvény megalkotását is.

Szalay Ferenc Szolnok polgármestere emlékeztetett az ezredforduló éveiben tapasztalt tiszai áradásokra, amelyeket a vízügyesek tapasztalata mellett a lakossági összefogás hatástalanított. A városvezető hangsúlyozta az élet körforgásának ide vonatkozó lényegét, miszerint az egészségesen fejlődő, az ember által hasznosítható erdőhöz megzabolázott folyók kellenek, ám a vizek megzabolázáshoz gondozott erdők kellenek.

Forrás: Szóljon