Ma már mindennapos jelenség, hogy a rókák az erdők közelében lévő településeken sűrűn felbukkannak, és egyáltalán nem veszettek, bár mindegyiket annak kell tekinteni.
Régebben úgy mondták, hogy amelyik róka lakott területen csatangol, az csak veszett lehet. Ma már mindennapos jelenség, hogy a rókák az erdők közelében lévő településeken sűrűn felbukkannak, és egyáltalán nem veszettek, bár mindegyiket annak kell tekinteni. A vírus az emberre is életveszélyes.
Egy a közelmúltban megtartott noszvaji falugyűlésen igen komoly hangsúllyal vetették fel a falubeliek nem csak azt, hogy a település a gazdáik által megunt és „kidobandóvá” vált ebek „lerakóhelyévé” vált, de azt is, hogy az elszaporodott rókák az erdőből bejárnak már a házak közé is. Bóta Géza polgármester lapunk érdeklődésére mindkét problémát komolynak nevezte. Szerinte az erdei négylábú a síkfőkúti részeken és a Széchenyi út környékén bukkan fel leggyakrabban.

Szóvá tettük, hogy az erdőnek vannak tulajdonosai, akiknek elvileg valamilyen formában kezelni kellene a problémát, ugyanis az ő kötelességük a törvény szerint a vadgazdálkodás, benne – ha szükséges – a dúvadak gyérítése. A faluvezető úgy látja: az áldatlan állapotokhoz hozzájárul, hogy több vadásztársaság is működik, és ők hosszú ideje már nem tudnak megegyezni egymással. Pedig az erdőnek az a része, ami a vadászathoz köthető, akár jó jövedelemforrást is jelenthetne a településen élők számára.
Jeleztem már a társaságok képviselőinek: célszerű lenne fúzióra lépniük, hogy ezt a kínálkozó lehetőséget ne szalasszuk el – mondotta Bóta Géza, akitől megtudtuk: a Noszvajhoz tartozó területeken két erdőbirtokosság, a síkfőkúti és a várkúti, valamint az Egererdő Zrt. rendelkezik erdőtulajdonnal, de a folyamatokba természetesen a Bükki Nemzeti Parknak is beleszólása van.
Noszvajhoz hasonlóan erdő mellett fekszik Felsőtárkány lakóingatlanainak nem is kis része. Dr. Juhász Attila Simon polgármester szerint náluk, a Bükk kapujában is szaporák a rókák, és bizony belterületen is fel-felbukkannak. A másik fertőzött terület a Berva-völgye, ahol az ipari park található. Nagyobb problémát azonban azért nem jelent számukra ez a szaporaság, mert a vadőrük igen intenzív „harcban áll” a ravaszdiakkal, s csak az idén ötven állatot ejtett el.
A faluvezető tájékoztatása szerint rendelkeznek – mert megkérték és megkapták – belterületen való dúvadkilövési engedéllyel, de ezzel az eszközzel nem szeretnének élni, hiszen veszélyes. Ezért is részesítik előnyben az élőcsapdás befogást.

Bocsi Csaba, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály főosztályvezető helyettese lapunk érdeklődésére megerősítette, hogy a rókák veszettség elleni immunizálása (fertőző betegségekkel szembeni védetté tétele) valóban azzal a következménnyel jár, hogy a rókák ellenálló képessége erősödik, ebből adódóan a létszámuk is növekszik. A főosztályvezető-helyettes szerint azonban, ha a vadgazdálkodók szakszerűen végzik a rókák gyérítésével kapcsolatos feladatukat, akkor a létszámnövekedés visszaszorítható.
A vadászati hatóság kötelezi a vadászatra jogosultakat a területükre vonatkozóan a rókakotorék-térképek elkészítésére, továbbá a ragadozó – köztük a róka is – gyérítés eredményéről jelentési kötelezettséget is előír. A vadászati hatóság a fácán és mezei nyúl állományhasznosítási darabszámának meghatározása során figyelembe veszi a vadászatra jogosultak által terítékre hozott ragadozók mennyiségét, ezzel is ösztönözve őket a vadászati törvény által engedélyezett ragadozó fajok intenzív gyérítésére.
– Abban az esetben, ha állampolgári jelzést kapunk, de előfordult az is, hogy egy bizonyos termelői kör értesített bennünket, mi megtesszük a szükséges intézkedéseket. A vadászatra jogosult által elkészített kotoréktérképek alapján kötelezzük őket a rókák gyérítésére vonatkozó intézkedési terv elkészítésére, amelynek sikerességét a vadászati hatóság ellenőrzi – fogalmazott a főosztályvezető-helyettes, akit megkérdeztünk arról is, hogy mennyire veszélyesek az emberekre ezek a négylábúak, hiszen veszettség a mi térségünkben gyakorlatilag már „nincs”.
A szakember elmondása szerint tévedés, hogy hosszú ideje nem bukkantak már ebben a betegségben elhullt tetemre, éppen tavaly volt egy ilyen eset, aminek következményeként az immunizálás határát - ami korábban az M3-as autópálya vonala volt - kintebb kellett tolni. Gyakorlatilag minden rókát veszettnek kell tekintenünk, hiszen ránézésre a fertőzöttség egyértelműen nem állapítható meg, a betegség lappangási ideje általában 2-8 hét, de akár 6-8 hónap is lehet. Sike Sándor

Tudta-e?
A róka a ragadozók rendjén belül a kutyafélék családjában a rövid lábú rókák nemzetség – névadó – neme. Magyarországon többnyire a vörös rókát hívjuk így. A kutyafélék többségétől eltérően a fajok többsége helyhez kötött, állandó földalatti rejtekben, úgynevezett kotorékban él. Mérete a kis, illetve közepes termetű kutyákéhoz hasonló, de azoknál karcsúbb, nyúlánkabb. Koponyája hosszabb, arcorra hegyesebb a kutyákénál. Füle nagy, farka hosszú és bozontos, pupillája függőlegesen megnyúlt elliptikus.

Forrás: Heol