Az Országos Erdészeti Egyesület Szeniorok és Tiszteletbeli Tagok Tanácsa 2015. március 3-án tartott ülésén Szentpéteri Sándor, az OEE elnökségi tagja adott tájékoztatást az erdőtörvény-módosítás jelenlegi állásáról.

Halász Gábor elnök emlékeztetett, ez a nemzedék már jó néhány erdőtörvényt megért. Ezért is várták érdeklődéssel a fejleményeket.
Szentpéteri Sándor elmondta, hogy 2012-ben kérték föl az OEE-t szakmai csoport megalakítására, amely létre is jött a MEGOSZ és a FAGOSZ közreműködésével. Akkor az együttműködés nem vezetett eredményre, nagyon voltak a véleménykülönbségek.

Napjainkra a politikai akarat megerősödött, és szakmai konszenzus alakult ki. Az erdőt integrált, holisztikus rendszerként kell felfogni.
Az előadó kiemelte, hogy a közjóléti tevékenységet az erdőgazdálkodás részeként kell tételezni. Tisztázni kell a közfeladat és a közérdek kifejezések jelentéstartalmát.
Szentpéteri Sándor hangsúlyozta, hogy az immateriális haszon és a bírságbevétel az erdőre fordíttassék: többek között a CO2 kvótaértékesítésből származó jövedelem is.
Régi gond annak meghatározása, hogy mi tartozzék az erdőtörvény hatálya alá.
Emlékeztetett, hogy a szabadrendelkezésű erdők 2009 óta sok bonyodalmat okoztak. E mögött az a jelenség rejlik, hogy ezt az erdőterületet könnyen lehet mezőgazdasági művelésűvé átsorolni.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a természetességi kategóriák megtartandók a jövőben is. Ezzel együtt fontosak az erdőgazdálkodók természetközeli megoldásokat kereső törekvései.
Azt is figyelembe kell venni, hogy az erdők jelentős része nem tud természetesen felújulni. Az Alföldön ne legyen kötelező a folyamatos erdőborítás, és ne legyen ördögtől való a tarvágás sem. Ezért nagyobb rugalmasságra lesz szükség az új jogszabályban.

Az előadó utalt a Natura 2000 területek körüli bonyodalmakra, visszásságokra is.
Az egyik legfontosabb kérdés az erdő rendeltetése. Alapvető legyen a gazdasági funkció, a faanyagtermelés, amelytől csak néhány esetben lehessen eltérni. Helytelen az a jelenlegi gyakorlat, hogy egy helyi védettség elrendelése is felülírhatja a hatályos erdőtervet. Vissza kell állítani a miniszteri vétójogot ebben az ügyben.
Egyeztetve a természetvédelmi államtitkársággal, meg kell szüntetni a párhuzamosságokat a természetvédelmi törvénnyel. Ne fordulhasson elő olyan helyzet, hogy pl. egy hegyvidéki erdőgazdálkodónál az előírás szerint csak 15 cm-es hó vastagság mellett lehessen fakitermelést végezni.

A vegetációs időszakot rövidíteni kell április, május, június hónapokra.
Egyezik a minisztérium és az OEE álláspontja a tekintetben, hogy az erdőtervezést nem lehet privatizálni – szögezte le az előadó.
Ezzel együtt fontos volna az e-ügyintézés bevezetése az erdészeti igazgatásban is. További teendő az erdőtervezés egyszerűsítése is.
El kell jutni addig, hogy az erdőgazdálkodók hozzáférhessenek az Adattárhoz.
Nem kellene a nemesnyárasok és az akácosok tulajdonosainak életét bonyolítani a szakhatósági beavatkozásokkal.
El kell érni, hogy a szakhatóságok ne az erdészeti hatóságon keresztül érvényesítsék az eljárásukat, hanem önállóan végezzék.
Ma a jogerős tízéves erdőtervet évről-évre egyes szakhatóságok felülbírálhatják.

Enyhíteni szükséges az idegenhonos fafajokkal végzett erdősítés körüli védőtávolságra vonatkozó jogszabályon is. A jelenlegi 200 méteres távolság túldimenzionált, elegendő 50 méter is.
Hasonló enyhítés vonatkozzék az erdei legeltetésre is. Egy-egy síkvidéki akácosban miért ne legeltethetne a tulajdonos?
Az erdei forrásvíz haszonvételi lehetőségeken viszont szigorítani kell. Megengedhetetlen, hogy hirdetésekben kínálják a forrásokból engedély nélkül vételezett vizet.
Rendet kell vágni az évtizedekkel ezelőtti engedély nélküli erdő igénybevételi/építkezési ügyek terén is.
Az évek során felpuhult az erdőlátogatás engedélyezése. Ugyanakkor erdészek sem közlekedhetnek szolgálati kvaddal az erdei utakon.

A vita során Király Pál az erdők elsődleges gazdasági funkciójának hangsúlyozásával nem értett egyet.
Erdős László éppen ellenkezőleg, a fagazdaság devizatermelő szerepét hangsúlyozta.
S. Nagy László javasolta, hogy a jelentős mértékű károkozás fogalmát meg kellene határozni a peres ügyekben való tisztánlátás érdekében.

Szélesy Miklós az erdő védelmi szerepét és a hozamszabályozás fontosságát hangsúlyozta hozzászólásában.

Virágh János a nagy vadlétszám korlátozásának fontosságát emelte ki, a vadgazdálkodók felelősségét firtatva.

Berdár Béla az erdészet és a társadalom kapcsolatának javításáról beszélt, kiemelve a tájékoztatás fontosságát.
Ehhez kapcsolódva Zétényi Zoltán az erdő- és erdészeti kommunikáció erdőtörvényi megjelenítését szorgalmazta.
Szentpéteri Sándor zárszavában elmondta, hogy kérdéseket, javaslatokat egyaránt vár az OEE.
Halász Gábor elnök ígéretet tett, hogy a Szeniorok és Tiszteletbeli Tagok Tanácsa észrevételeit és javaslatait eljuttatja írásban az OEE elnökségéhez.

Forrás: ForestPress