Mint arról néhány héttel ezelőtt beszámoltunk, három kis vadmalac született a Budakeszi Vadasparkban. Mindhárman egészségesek, virgoncak voltak.

Mostanában viszont azt vettük észre – és a látogatók is jelezték felénk –, hogy az egyikőjük hiába csüng anyja emlőit lelkesen „ebédidőben”, mégsem fejlődik olyan ütemben, ahogy a másik két testvére. A vaddisznók születésükkor kicsi, hegyes fogacskával jönnek a világra, ezeket legfőképpen akkor használják (harapásra), amikor a legjobb csecsért megy a harc. Ugyanis úgynevezett „csecshűség” alakul ki születésük után nem sokkal, vagyis a legerősebb malac a jobban tejelő csecset harcolja ki magának, míg a többieknek marad a többi, gyengébben tejelő. Ez a kismalac az utolsó volt a sorban, azt gondoljuk, hogy ez is oka lehetett az alulfejlettségének.

Amikor már a helyzet kezdett aggasztóvá válni, úgy döntöttünk, hogy kivesszük a többiektől a malacot, és megpróbáljuk felnevelni, hisz így van csak esélye a túlélésre. Amikor kézbe vette állatgondozó kollégánk a kis állatot, akkor derült fény a fő problémára, mégpedig arra, hogy a kismalacnak csúnya köldöksérve van, ami valószínűleg egy rosszabb mozdulat, vagy vadabb játék közben alakulhatott ki.

A kismalacra így műtét vár, addig pedig a kollégánk átalakult vaddisznó pót-anyává, és három óránként langyos kecsketejjel cumiztatja a kis sérültet, aki egyébként köszöni szépen, a körülményekhez képest nagyszerűen érzi magát. Az új helyzetet minden gond nélkül elfogadta, a cumisüvegből pillanatok alatt megtanult enni, és boldogan röfögve élvezi a kényeztetést, és a hátvakarást, amit rendszeres időközönként meg is kap gondozójától.

Terveink szerint, amikor a műtét után megerősödött, szeretnénk visszaszoktatni a kondához. Állapotáról és fejlődéséről rendszeresen beszámolunk, addig pedig rengeted biztatást, drukkolást és lelkesítő röfögést várunk a rajongóktól!

Forrás: Budakeszi Vadaspark