Fekete István 1941-ben a Vadászvizsga című írásában azon berzenkedik, hogy a vadászatban „nem részlettörvények kellenek, hanem általános és drákói egész törvény, amely a vadásztársaságokat egyetemlegesen teszi felelőssé minden elhallgatott szabálytalanságért". Majd a türelmetlen vadász kapzsiságát is bemutatja: „Én hiába tanítok meg valakit, tág szemmel, csordultig telt szívvel... szépet és jót keresve vadászni, ha az illetőnek nem a vadászat kell, hanem a vad."

– Mi a véleménye erről Kovács Sándornak, a Bakonyerdő Zrt. Devecseri Erdészete fő-vadászának, van változás ezen a téren napjainkban?
- Bizonyára ismeri az emberek azon nem titkolt véleményét, hogy a vadászat afféle „úri
passzió", amit nem engedhet meg magának mindenki, mert igen költséges.
– Akkor a fővadász egy gazdag ember, és az egész élete „úri passzióból" áll?
— Jómagam  nem  sport- (hobbi-) vadász vagyok, hanem hivatásos vadász és erdész. E két fogalom között feltétlenül különbséget kell tenni. Bár a vadgazdálkodásban a  sportvadászati tevékenységre elengedhetetlen szükség van. Több mint 30 éve már, hogy elvégeztem az erdészeti technikumot. Mindig erre a pályára készültem.
A Bakony erdőnél kezdtem el dolgozni, és 1980-ban Sümegen kerületvezető erdésznek és vadásznak neveztek ki, majd Keszthelyre, onnan pedig Devecserbe kerültem.
- Az én foglalkozásom az erdővel, a vadgazdálkodással eljegyzett hivatás, tehát nem „úri passzió", hanem felelősségteljes munka.
– Mi a fővadász feladatköre?
– Minden vadgazdálkodónak minden megkezdett 3000 hektár erdőterület után hivatásos vadászt kell alkalmaznia az erdőben élő vadfajok szakszerű kezelésére, ellátására. Ebbe a körbe beletartozik a vad élőhelyének védelme, a téli etetés, az aszályos időszakokban a vízzel való ellátás és a vadászati igazgatás is. A Bakonyerdő Zrt. Devecseri Erdészete
12 300 hektárral rendelkezik, így három hivatásos vadász dolgozik a területen. A vadászati feladatok koordinálását, a kapcsolattartást a fővadász látja el, de szükség esetén segítem a vadászok munkáját is.
– Mikor van a legtöbb munka, mikor van a vadászati főidény?
- A munka egész naptári évben kitart és folyamatos. A vadászati év minden naptári év március 1-jétől a következő év február 28-áig tart. A vadászati idényt a vadászható vadfajok elejthetőségi ideje szerint határozzák meg. A szalonkavadászat például március elsejétől április 10-éig tart. Ez a különleges vándorló madár rajokban érkezik délről, és csak alkonyatkor meg hajnalban vonul. Így mindössze 20-25 percnyi az az idő, míg a vadász célba veheti őket. Egy vadászati alkalommal vadászonként csak két darab szalonka ejthető. E madár vadászata különleges alkalom.
– Nagyobb vadra mikor lehet vadászni?
– Az egyes vadfajok elejthetőségét a törvény pontosan szabályozza, vadászati idényeket állít fel naptári pontossággal. Őzbakra így április 15-étől szeptember 30-áig lehet vadászni. Érdekesség például, hogy megyénkben nyúlra tilos vadászni, mert annyira meggyérült az állomány. A Kisalföldön viszont van elég belőle. A téli időszák jellemző eseménye a vaddisznóhajtás, ami társas vadászati forma.
- Melyik nagyvad iránt érdeklődnek leginkább a sportvadászok?
- A vaddisznót, főként a fejlett agyarral bíró kan állatot szeretik leginkább puskavégre keríteni, de a legnagyobb érdeklődés mégis a szarvasbikát veszi körül a szarvasbőgés időszakában. Erre a vadra, a golyóérett állatra az idény csak ősszel két hónap. A gyengébb minőségű, selejtezésre váró egyedeket szeptembertől január végéig lehet
elejteni.
– Mi alapján állapítják meg, hogy mely egyedeket kell elejteni, mint selejt állatot?
- Az az igazán jó vadász, aki el tudja bírálni a vad tenyész értékét, és nem lövi ki a kiváló tulajdonságú állatot. Elsősorban a trófea minősége és tömege a mérvadó. Például egy ötéves állatnak lehet 5-6 kilós fejlett agancsa - ha kedvezően fejlődött -, de lehet 6-7 éves korú állatnak az előbbinél gyengébb, villás vagy éppen csak dárdás agancsa. Nem lenne szerencsés, ha a gyenge tulajdonságok öröklődnének tovább, ezért kell szelektálni a vadállományt.
– Mitől függ, hogy egyik vadnak szép nagy a fejdísze, a másiknak pedig csak egyszerű dárdás vagy villás agancsa nő?
– Az ország azon erdeiben, ahol több a csapadék, például Zala, Vas megyében vagy
Dél-Magyarországon, ott jobb feltételekkel tudnak táplálkozni az állatok, így nagyobb trófeát is növesztenek és jobb genetikai tulajdonságokat örökítenek át. Kedvező feltételek mellett egy nyolcéves bikának lehet húszágú agancsa is.
- A devecseri erdészet vadgazdálkodása, vadvédelme hogyan segíti a vad megfelelő táplálását?
- A nyári aszályos időszakban vízzel, a vadföldekről pedig zöldtakarmánnyal látjuk
el az erdő állatait. A kemény téli időben pedig szálas- és szemestakarmánnyal, táppal
kínáljuk meg őket, amit mindig állandó helyre szállítunk. A vad hamar megtanulja,
hogy hova kell mennie, ha éhes, ha a hó elfed minden táplálékot.
- Kedvelik-e az erdő állatai a tápot, úgy mint a gyerekek a különböző műkészítményeket, chipseket, granulált termékeket?
– A vad ősi ösztönére hallgatva a természetes táplálékot részesíti előnyben. Nincs olyan kiváló táp számukra, ami hamarabb elfogyna, mint a makk. A cserjék, a fák rügyeit rendkívül kedvelik, hamar lerágják, finom csemege ez nekik. A jó emésztést biztosítja a nyomelemekkel feldúsított nyalósó. Másrészt a nyalósó védi az állományt a
betegségektől is és segíti a trófea fejlődését. Szeretik a lédús takarmányt is, no meg el
fogyasztják télen a vadföld-gazdálkodás lábon tartott csemegéjét, a kukoricát.
Fekete István - mint az ajkai Nirnsee-birtok intézője, a természetszerető és vadászember - azt írta egyik cikkében, hogy 70 év múlva már nem lesz vad a környéken, ha nem születik egy drákói szigorú vadásztörvény. Úgy néz ki, hogy ez jóslata „nem jött be". –Hogy áll az erdészet vadállomány tekintetében?
– A törvény szerint meg kell határozni, az adott területre tíz évre előre tervezve az
optimális vadfajonkénti létszámot. Legkedvezőbbnek az a vadlétszám tekinthető,
amely sem a mezőgazdasági, sem az erdőkultúrában lényeges kárt nem okoz. Tízéves és
évenkénti vadgazdálkodási tervet kell készítenünk, melyet a vadgazdálkodási hatóságnak nyújtunk be. A tervek vadfajonként, nagyvadra, apróvadra és ragadozókra lebontva (például róka, görény, aranysakál stb.) tartalmazzák a kilőhető egyedek számát.
Trófeás vadnál még az elejthető vad korát is meghatározza a törvény.
– Miből tud a vadász következtetni, például a szarvasnál arra, hogy az állat középkorú
vagy már idősebb példány?
– Egyrészt a trófeából lehet látni, de mint már említettem, nem ez a legpontosabb mutatója az állat korának. Hiszen lehet egy nyolcéves bikának húszágú agancsa, míg egy másik ugyanilyen korú állat csak villás agancsot növesztett. Annál inkább jellemző a járás. A fiatal bika hetykén jár, magasra emeli a fejét, virgonc, fürge mozgású. Az idősebb állat a fejét alacsonyabban hordja, még a gerincvonal alá is ejti. A korosabb állat teste, főként a nyaka megvastagszik. Öregebb bikán kialakul az úgynevezett kosorr, ami egyértelmű jele a kornak.
– Van-e a fővadásznak vadászálma? (Míg feltettem a kérdést, megszólalt Kovács Sándor telefonja, de nem zenél vagy csörög, hanem fürjhangon figyelmezteti gazdáját.)
– Mindén vadásznak van kedvenc vadja. Nekem a vaddisznó, mert nagyon intelligens állat. Rejtett életmódja, szokásai, érzékszervei kitűnő használata mutatja meg „dörzsöltségét". Egy öreg, úgynevezett remetekan eszén túljárni nem kis feladat, mert soha nem jár együtt a kondával, csak búgási időben tart velük. Nádfoltokban, félreeső helyeken bújik meg nappal, és csak éjjel mozog. Elejteni sem veszélytelen, mert ha nem pusztul el azonnal, akkor még támad is. Volt ilyen kalandban részem, egy tapasztalt német vadásszal együtt. Végül sikerült úgy tíz méterről, a puskát újratöltve homlokon lőni a támadó vadat. Izgalmas, még visszatekintve is.
– Mi a véleménye a sportvadászok tevékenységéről, vadászati ismereteikről?
– Eleinte nem volt szükség a tervszerű vadászatra, mert a ragadozók száma tökéletes
egyensúlyt teremtett, s egyben szelektált is. Mivel a csúcsragadozók hiányoznak, az ember kötelessége, hogy e tekintetben is rendet teremtsen. A devecseri erdészetnél kevesen lennénk hárman hivatásos vadászok. De nemcsak itt, hanem országos szinten is szükség van a (hobbi-) sportvadászokra, sőt még a bérvadászokra is. Az több évbe kerül, amíg a vadász megtanulja elbírálni, hogy golyóérett-e a vad. Tartania kell attól, ha hibázik, felelősségre vonható, a társaság elmarasztalhatja. Emiatt nagyon ügyelnek, hogy durva szakmai hibát ne kövessenek el. A kisebb tévedések miatt is gyakorlottabb társaik ugratását kell elviselniük. És ki szereti, ha kikarikírozzák? Nagy hibáért a vadásztársaság mint ön- és közveszélyes vadászt kizárhatja soraiból.
- Fekete István írta, szintén a '60-as években: „valamikor a német és cseh jágerok idejében jelszó volt, hogy mindent le kell lőni, aminek kampós csőre és erős karmai vannak. Tehát a baglyokat is, a vércséket is, az ölyveket is, a sólymokat is! Most hogy állunk e tekintetben?
- Valóban, az 1960-70-es években nagyon megritkították a ragadozó madarak számát. A védettséggel lassan ismét kezd növekedni a számuk. Ha erdőn járok, gyönyörűség látni, ha egy tisztás felett kering egy madár, majd bukórepüléssel zuhan, hogy lecsapjon zsákmányára. A ragadozó madarak a biológiai lánc egy-egy fontos szemei.
Megszólal újra a fürjhangú telefon. A beszélgetés alatt megtanultam, hogy egy igazi vadász mindennapjait az erdő, a kis- és nagyvad iránti tisztelet, felelősség hatja át, mert tudja, „hogy a természet egységében a vadász és a vad egymásért van". 

A laikusok, a vadászattal nem foglalkozó széles tömegek még ma is azt gondolják, hogy a vadászat öncélú szórakozás. Úgy vélik, hogy a vadászat mint időtöltés önmagában álló kellemes tevékenység, melyet a finoman elkészített vadétel elfogyasztása zár le. Ez pedig nem így van, hiszen a vadászati tevékenységet a vadvédelemről, vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény fogja össze. Talán Fekete István is elégedett lenne vele, mert a nyolc fejezetből álló törvény globálisan kezeli a vadászatot, többek között kitér még a vadászati és a vad által okozott kárra, de kiterjed a vadvédelmi bírságok kiszabásának mértékére is. A törvény a vadgazdálkodást teljes mértékben lefedi, szabályozza.

Forrás: Napló