vadvédelem az ázsiai gepárdok megmentése eérdekébenA vadvédelem nem politikai tevékenység. A kormányaik közötti atom-vita ellenére, iráni és nyugati szakemberek közösen dolgoznak azon, hogy Irán száraz, kies, hegyvidéki régiójában a kipusztulástól mentsék meg a ritka gepárdokat. Az Iráni Környezetvédelmi Minisztérium és az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) áll a veszélyeztetett ázsiai gepárdok megmentésére irányuló kampány élén, mely mögé felsorakoztak USA-beli és brit székhelyű természetvédő csoportok is – jelentette a Reuters.

Irán területén feltehetőleg 60-100 ázsiai gepárd él a vadonban. Vannak köztük Közép-Irán Yazd tartományának Kuh-e Bafgh nevű védett területén, csúcsokkal szabdalt, félelmetes terepén, mély völgyszurdokokban és csontszáraz sík vidéken tengődő példányok is.
A kecses, foltos macskaféle egykor az Arab-félszigeten és India tájain kószált. Az elmúlt három évtizedben, számuk Iránban becslések szerint körülbelül felére esett vissza. Irán a huszadik század első feléig az úgynevezett nagymacskák közül négynek volt élőhelye. Mára az oroszlánok és a tigrisek eltűntek, csak a leopárdok és a gepárdok maradtak meg.
Az ázsiai gepárd az ismertebb afrikai gepárd közeli rokona. Prédáját üldözve a gyilkos gépezet 100 km/óra sebességgel is képes száguldani. 
A népesség növekedése és a vadvédelemre rendelkezésre álló csekély anyagi források a kihalás szélére juttatták a gepárdot Iránban. A falvak lakói, hogy élelmet szerezzenek, zsákmányállataira vadásztak, a juh- és kecskenyájak pedig a gepárd élőhelyei felé terjeszkedtek.
A Kuh-e Bafgh Védett Terület 885 négyzetkilométeren terül el Yazd. Ennek távoli, elhagyatott része egyike annak az öt zúgnak, ahol a gazellák és más prédaállatok ellen folyó orvvadászat ellenére még kitart a gepárd.
George Schaller, a közismert amerikai vadbiológus segédletével 2001-ben az Iráni Környezetvédelmi Minisztérium és az UNDP közös gepárd projektet indított.
2007-ben pedig a WCS (Wildlife Conservation Society) új programot kezdett, nyolc gepárdra szándékoztak nyomkövető nyakörvet helyezni, hogy figyelhessék az állatok mozgását, és többet tudjanak meg róluk. Eddig csak két állatot sikerült rádiójeles nyomkövetővel ellátni, az egyik gepárd azonban később, az élelemért vívott harcban, egy leopárd áldozata lett.
A kies környezethez alkalmazkodva az iráni gepárd másféle viselkedést alakított ki, mint az afrikai szavannákon nagyobb számban élő rokonai.
Bizonyos jelek arra utalnak például, hogy az iráni gepárd éjszaka aktív, télen pedig vastagabb szőrzetet növeszt.
A szakemberek ezt csak a kezdetnek tekintik, amire építeni lehet.
Az adományozók, a partnerszervezetek és mindkét kormány felismerte, hogy a veszélyeztetett állatok nem várhatnak mindig politikai rendezésre, megoldásokra, és a vadvédelem egyébként sem politikai tevékenység.

Forrás: ForestPress