Jelentős átrendeződés zajlik napjainkban a vadászat terén: a kispénzűek egyre inkább kiszorulnak, átadva helyüket a tehetősebb rétegnek. A magyar vadászok elsősorban itthon aktívak, de emelkedik azok száma is, akik szívesen neveznek be egy-egy egzotikus szafaritúrára, amelyért nemritkán milliókat fizetnek ki.

Egyre többen tekintenek Magyarországon úgy a vadászatra, mint státuszszimbólumra, amely csak a kiváltságos réteg, az újgazdagok sportja, holott ennél azért jóval többről van szó. Hódolói szerint a vadászat elsősorban a természet szeretetéről szól, szakma, sport és nemzetgazdasági tevékenység is egyben. Szerepe van továbbá az idegenforgalom fellendítésében, és nem csupán a hasztalan zsákmányszerzésről kell vagy inkább kellene, hogy szóljon.
Tény azonban, hogy míg sokaknál a trófeakultusz áll az első helyen, addig másoknál még mindig mint a hagyományőrzés, a barátokkal folytatott kellemes időtöltés egyik fajtájaként jöhet szóba. És ne feledkezzünk meg arról sem, hány fontos politikai döntés született egy-egy vadászat alkalmával.

Drága mulatság a vadászat

A nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének fegyvertárából sosem hiányzott a protokollvadászat. A szocializmus évtizedeiben például gyakran kaptak meghívást vadászatokra nyugati vállalatok képviselői is egy-egy nagyobb állami beruházás – ilyen volt például a Claas kombájnok beszerzése a téeszek számára – gördülékenyebb lebonyolítása érdekében.

Ma inkább az üzleti élet néhány prominens résztvevőjéről hírlik, hogy a tevékenység hódolója. Nem véletlenül, hiszen a vadászat nem olcsó mulatság. Egy átlagos vadásztársasági tag anélkül, hogy megmozdult volna, legalább 300-500 ezer forintot fizet csak az éves tagságért. Egy vadászterület ugyanis minimum háromezer hektár, ezért évente (négyszáz és ezer forint körüli hektáronkénti árakkal számolva) 1,2-3 millió forintot kell fizetni bérleti díj gyanánt.

Ezen túl minden társaságnak tartania kell legalább egy hivatásos vadászt, akinek a bére egy évre mintegy 1,5 millió forint. Takarmányra legalább egymilliót, vadkárra szintén hozzávetőleg egymilliót kell számítani évente, ez összesen legalább 4,6-7,6 millió forint. Húszfős társasággal számolva évi 250-500 ezer forintra jön ki fejenként a költség.

A társasági tagdíjhoz jönnek még a felszereléssel kapcsolatos kiadások. Fegyverhez ugyan már néhány százezer forintért hozzá lehet jutni, ám a megbízható puskák fél és másfél millió forint közötti áron szerezhetők be. A lőszerekre is több tízezer forint mehet el évente, és a távcsövek is hasonló tételt jelentenek. Emellett a ruházat is számottevő összeggel terheli a résztvevők számláját.

Nem csoda, ha egyre többen látják úgy, hogy a vadászatot, mint költséges hobbit csupán a bankárok, menedzserek, na meg politikusaink engedhetik meg maguknak. Éppen a fenti okok miatt véli úgy néhány szakértő, hogy a jövőben szűkülni fog az aktív vadászok jelenleg mintegy 55 ezresre becsült köre.

Ez, tegyük hozzá, így sem számít túl magas számnak - tekintve, hogy hazánkban a társadalomnak csupán fél százaléka tölti el ilyen formában a szabadidejét. Ez a réteg azonban meghatározó, mivel jelentős vásárlóerővel bír, mutatott rá Wallendums Péter, a Vadászati Kulturális Egyesület alelnöke.

Hiányzik a marketing

Nyugat-Európa legtöbb országában három százalék fölötti a vadászok aránya, igaz, ott ehhez a tevékenységhez általában nem kötődik olyan negatív megítélés, mint nálunk. A ranglistát az írek vezetik, 350 ezer vadászuk a társadalom 8,9 százalékát fedi le.

Noha 1970 óta Magyarországon is folyamatos létszámnövekedést regisztrálnak, az érintettek szerint még több vadászra lenne szükség, miután a nagy vadfajoknak nálunk nincs természetes ellensége. Ilyen módon tehát a szelekció nem biztosított, az állomány márpedig dinamikusan nő.

Miközben nagyvadból itthon sincs hiány, sokan mégis szívesen próbálgatnák szárnyaikat messzi tájakon, így például más kontinensen is. Nálunk azonban még az érdeklődés és a kínálat is elég gyér, az irodák csak az utóbbi öt évben kezdtek el számottevően foglalkozni ilyen utak szervezésével.

Valamivel nagyobb múltja van a külhoniak magyarországi vadászatának. Míg korábban csupán németek érkeztek, napjainkban - a spanyoloktól kezdve a skandinávokig bezárólag - sokan felfedezték maguknak a magyarországi lehetőségeket.

Európa más országaiba számos arab, ausztrál és amerikai vendég is érkezik, mi azonban még nem használtuk ki lehetőségeinket a látogatószerzést illetően, közölte Kanizsay Gábor, a Hunnia Vadgazdálkodási Kft. ügyvezető igazgatója.

Egy-egy országos méretű marketingakció biztosan fellendítené a forgalmat, amire évek óta hiába várunk. Mintegy 8-10 kisebb utazási iroda viszi a hátán ezt a feladatot, ám a tőkehiány sokszor akadálya a hatékony reklámnak.

Hazai terepen olcsóbb a vadászat

Bár a magyar vadászok hetven százaléka ma még csak itthon, 50-100 kilométeres körzetben űzi tevékenységét, nagyon ritkán már az is előfordul, hogy egy magyar állampolgár dönt úgy: kipróbálja a luxusvadászatot, mutatott rá Dr. Csányi Sándor, a Szent István Egyetem dékánja.

Ekkor azonban jócskán a zsebébe kell nyúlnia: egy dél-afrikai, hétnapos szafari-csomag 800 ezer forintnál kezdődik, ezért az összegért vadászhatunk többek között gnut és zebrát is. Az ár tartalmazza a szállás és az étkezés költségeit, nincs benne viszont a repülőjegy (mintegy 250 ezer forint), a fegyverkölcsönzés (ötezer forint naponta) és a szervezés díja (25 ezer forint).

Emellett szerveznek luxusutakat Ausztráliába is, röpke kétmillióért. Valamivel olcsóbban megúszhatjuk, ha Mongólia felé vesszük az irányt, itt ugyanis már 680 ezer forintért is lőhetünk altaji kőszáli kecskére vagy éppenséggel fehérfarkú gazellára.

Természetesen lényegesen kisebb anyagi áldozatot kíván, ha Európában maradunk. A szomszédos Ausztriában például mindent egybevetve is 300 ezer forintból megúszhatjuk a kalandot, és nem kerül sokkal többe egy-egy svédországi siketfajd kakas kilövése sem.

Árajánlatokat az itthon működő, mintegy 200 vadászati utazási irodától kérhetünk. Emellett a "sima" utazási irodák közül is sokan foglalkoznak vadászatközvetítéssel, noha őket a szakma sokszor dilettánsnak kiáltja ki, mivel nem biztos, hogy rendelkeznek nagy múltra visszatekintő vadászati tapasztalatokkal, figyelmeztetett Kanizsay Gábor.

Forrás: Mfor