A közvélemény szerint a vadászat úri passzió. Drága a fegyver, a ruházat és a tagdíj, ezért az átlag ember úgy tartja, hogy Nimród serege a társadalom elitje. A vadászok ezt másként gondolják. Szerintük a vadászat nem hobby, hanem életforma.

"Magyarországon 56.000 vadászt tartunk nyilván. Ebből 3000 hivatásos, aki szakma szerint, tehát nap mint nap gyakorolja ezt a hivatást" - mondta Pechtol János az Országos Magyar Vadászkamara Főtitkára.

Az ágazat fő bevétele mégis a nálunk gazdagabb országokból érkező bérvadászoktól származik. Ők általában több napra jönnek. Fizetnek a kilövésért, a szállásért, az étkezésért, a kalauzolásért, és gyakran magukkal hozzák a családjukat is.

"A külföldi vadászok száma változó, de 24-26.000 a számuk, akik évente, vadászat céljából megjelennek. Főleg németajkúak, de az utóbbi időben megnövekedett a spanyol, a francia és az északi országokból érkezők száma is" - tette hozz a főtitkár.

Tavaly mindössze 200 millió forintos haszonnal zárult a vadászati idény. A bevétel 16 milliárd forint volt, de majdnem ugyan ennyi kiadással is járt. A vadetetés, a vadkár megtérítése, a hivatásos vadászok fizetése, a gyakran kihasználatlan vadászházak és szállók fenntartása sokba kerül. A szerény bevétel ellenére minden idény elé nagy reménnyel tekintenek a vadászok.Így volt ez az idén is.

"Érdekesen alakult ez a szezon. Májusban, amikor elindult, mert tulajdonképpen az özbak vadászattal kezdődik a nagyvad vadászat, akkor azt hittük, hogy egy enyhe tél után kiváló trófeákra számíthatunk. És aztán, amikor elkezdődött az özbak vadászat, a külföldiek örültek, hogy szépek a trófeák, de nem volt bennük súly" - mondta.

Mégsem fordultak el tőlünk a külhoni vadászok. Hazamentek a mutatós, de könnyű agancsokkal, megpucolták puskáikat, majd visszatértek a magyar erdőkbe.

"A másik jelentős árbevételi forrás az őzbak után a szervasbika vadászat, amely szeptember 1-jén kezdődik. Ezzel indul, ha úgy tetszik a fő vadászati szezon. És azt kell mondani, hogy a szeptembert úgy zártuk, hogy jobb lett a bevétel, mint amire számítottuk. Nagyon jól sikerült a szarvasbőgés, még akkor is, ha jelezték, hogy egy-két területen rapszodikus volt. Jobb a trófeák fajsúlya, többet kaptak a vadásztársaságok, több bevétel keletkezett" - ismertette a főtotkár.

Amikor az erdőkben alább hagy a fegyverropogás, akkor a síkvidéki vadakra leselkedik veszély. Az úgynevezett aratás, vagyis az állomány csökkentése azt jelenti, hogy az életképtelen példányokat kilövik.

"Most apróvadas területeken, az Alföldön a következő hetekben, hónapokban jön az "aratás". Hogy milyen lesz az apróvad állomány, a fácán, a mezeinyúl, ennek a vadászata. Az olasz vadászok visszatértek hozzánk, a 10 évvel ezelőtti problémák után, és sorra jelentkeznek a csoportok" - tette hozzá.

Mint emlékezetes, tíz esztendeje a világsajtóban nagy botrányt kavart, hogy olasz bérvadászok magyar közreműködéssel védett madarak ezreit mészárolták le, amelyekért az olasz éttermekben jó árat fizettek. Mára szigorú ellenőrzések mellett lövik a madarakat. A legnagyobb veszély azonban a vaddisznóvadászat során leselkedik a vadásztársaságokra. Ilyenkor történik a legtöbb a vadászbaleset

"Amitől mindig félünk, az a vaddisznóhajtás. Azért félünk, mert ezek során fordulnak elő halálos balesetek. Közben jogszabályváltozások voltak. Meghatározták, hogy egy-egy vaddisznóhajtáson hány személy vehet részt, és kik vehetnek részt. Kötelező a vadászoknak is és a hajtóknak is a sárga mellény viselése. Szigorúan be kell jelenteni a vadászhatóságoknál. A hatóság kimegy, és leellenőrzi. A terepen olyan stratégiát kell kidolgozni, mint hadviselés esetén. Pontosan meg kell határozni a lőirányokat" - mondta.

A törvénymódosítás óta hazánkban nem történt halálos vadászbaleset. Szerencsére a szigorítások miatt nem maradtak el a külföldi bérvadászok sem, pedig sokan tartottak attól, hogy a gazdag nyugati vadászok nem szívesen hajtják majd a vaddisznót láthatósági mellényben.

Forrás: Híradó, Készítette: Radosza Sándor