Dacára a hetek óta tartó extrém hidegnek, sok településen szinte lehetetlen tűzifához jutni az országban.
Akik elszámolták magukat, és nem vásároltak elegendő tüzelőanyagot a tél beállta előtt, most kénytelenek brikettel, szénnel vagy méregdrága villannyal fűteni. Vagy háztartási szeméttel, ami ugyanolyan veszélyes, mint a fagy, csak lassabban öli meg az embert.

A napokban azzal kereste meg portálunkat egy észak-magyarországi település polgármestere, hogy elfogyott Magyarországról a tűzifa. Az állítás első hallásra túlzónak tűnt, kis utánajárással azonban megbizonyosodhattunk róla, hogy valóban drámai a hiány az országban: sok tüzéptelepen már csak brikett vagy szén kapható. Már ha kapható, a nagy kereslet miatt.
A gond azért is óriási, mert hosszú hetek óta extrém hideg tombol az országban, és az előrejelzések szerint a következő napokban sem szabadulunk a mínuszoktól. Január első heteiben már a százhoz közelített az idei tél halottainak száma, ráadásul a fagyhalál már nem csak a hajléktalanok problémája: egyre többen hűlnek ki a saját lakásuk fűtetlensége miatt.
A cikk elején már említett városvezetőnek nagy nehézségek árán sikerült némi tűzifához juttatnia a települését, de nem Magyarországról, hanem Szlovákiából szerezték be a szükséges mennyiséget.

Tarra vágták az erdőket
Kerestük az ügyben Holoda Attilát, akinek egyrészt Hajdúszoboszló alpolgármestereként, másrészt volt energetikáért felelős helyettes államtitkárként van rálátása a témára. A szakember szerint a fahiány egyik oka az lehet, hogy egyes bioerőművek néhány éve tarra vágták az erőket, és nem gondoskodtak az újratelepítésről.
Magyarországon ugyanis kötelező átvétellel és garantált hatósági árral (KÁT) támogatják a megújuló villamosenergia- és hőtermelést, ennek nyomán sorra nyíltak az erőművek, amik eredetileg faaprítékból nyerték az energiát. Csakhogy sok üzem elvetette a sulykot, és – mivel garantált volt a bevétel –
elkezdtek nem csak hulladékkal, hanem minőségi fával dolgozni, aminek következtében komplett erdők tűntek el. Az új erdők pedig nem egy-két nap alatt nőnek ki a földből.

Bekeményített az állam
De vannak ennél egyszerűbb okai is a hiánynak. Szabó Zoltán erdészeti szaktanácsadó szerint a jelenlegi krízis abból adódik, hogy egyes telephelyek nem tudják beszerezni az árut a régi beszállítóiktól. Ennek az az oka, hogy a kormány tavaly jelentősen szigorított a tűzifaszállítással kapcsolatos szabályokon, így azok a tüzépek, amik eddig illegális úton – legtöbb esetben külföldről – jutottak fához, az ellenőrzések miatt elvéreztek a versenyben.
A tuzifa.info munkatársa szerint a hivatalosan és tisztán működő telephelyeknek most megy a szekér, hiszen hegyekben áll náluk a fa, alig győzik a feldolgozást. Ezeken a helyeken van, hogy már 2 órával a nyitás előtt sorban állnak a vevők. A kormányzat intézkedései tehát fehérítették a piacot, de ez azt is eredményezte, olyanok maradnak fa nélkül, akik – a tudtukon kívül – ügyeskedő kereskedőktől vették a tüzelőt.

Szeméttel fűt a magyar
A szeméttel való fűtést nyilván nem az aktuális tűzifakrízis eredményezte, de az kétségtelen, hogy ráerősít a jelenségre. Hiszen főként azok, akik valamilyen oknál fogva nem részesültek szociális tűzifából, vagy a brutális hideg miatt hamarabb kifogytak a vártnál a fából, arra kényszerülnek, hogy mindenféle háztartási hulladékkal fűtsenek.
Az atv.hu is írt már arról a tömegméretű problémáról, hogy Magyarországon ma százezrek égetik otthon a szemetüket, nem gondolva arra, hogy a súlyosan rákkelő anyagok levegőbe juttatásával emberi életeket sodornak veszélybe. Megdöbbentő, mi minden tűnik el a kályhákban: műanyag hulladék, ruha, cipő, autógumi.

A házi szemétégetést egyébként tiltja a törvény, főként azért, mert tragikus következményekkel járhat: a belélegzett szennyezett levegő többek között szív- és érrendszeri betegségeket, daganatos elváltozásokat, a gyermekekben fejlődési rendellenességet okozhat. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországon csak a PM2,5-részecskeszennyezés miatt évente 12800 ember hal meg.
A szálló port két nagy csoportra lehet bontani szemcseméret alapján: a 10 mikrométer átmérőjű szemcséket durva részecskéknek (PM10) nevezik, a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjűek pedig a „finom” porszemcsék (PM2,5).

Forrás: ATV