Földszintes irodaház épülhet a baktói kiserdőben azon a helyen, ahol a korábbi tulajdonos mintegy 300 negyvenéves fenyőt vágott ki engedély nélkül.
A természetvédők attól félnek, folytatódik a fakitermelés a véderdőben, amellyel nagyban sérül a zöldgyűrű Szeged körül.
– Itt régebben fenyőerdő állt, a fákat 1977-ben telepítették – mutatta a tarra vágott területet Borsi Ferenc nyugdíjas erdész Baktóban, a Csongrádi sugárúti volt tanpálya melletti úton. Az erdészeti szakközépiskola tangazdaságával szemben, az út túloldalán, mintegy 900 négyzetméteren teljesen kiirtották az erdőt. A magántelken a jókora betontörmelékdomb mellett maradt néhány húsz méter körüli fenyő.

– Mintegy háromszáz fát vágtak ki, amit több hatóságnak is jeleztem, és a városi főépítésznek is írtam. Azt a választ kaptam, hogy a területet az utcai telekhatártól befelé, a villanyvezetékig a közgyűlés alacsony laksűrűségű lakóterületi övezetbe sorolta 1999-ben. A villanyvezetéken túli rész egészségügyi, szociális és turisztikai erdőterület – mondta Borsi.

 – Úgy tudjuk, a tulajdonos nem kért engedélyt az ipari méretű fakivágására – mondta Bojtos Ferenc. A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület irodavezetője hangsúlyozta, a baktói erdő a Szegedet körülölelő zöldgyűrű szerves része.

– A város körüli véderdő leginkább szűrőként működik, megfogja a porszennyeződést. Ez nagyon fontos Szegeden, ahol a legtöbbször Sándorfalva felől fúj a szél. Óriási probléma lehet abból, ha megbontják az egységet, és nagyon megritkítják a baktói erdőt. Tartunk attól, hogy újabb fákat vágnak ki – magyarázta Bojtos. A természetvédők azt szeretnék elérni, hogy az erdészeti hatóság írja elő a tulajdonosnak a 70 százalékos visszatelepítési kötelezettséget.

– A tulajdonos nem kért előzetes engedélyt a 900 négyzetméter területet érintő fakitermelésre – tájékoztatta lapunkat a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kormánymegbízotti kabinetje. Az erdészeti hatóságnak Kecskeméten van a dél-alföldi központja. „Ezért az erdőfelügyeleti osztály jogosulatlan fakitermelés ügyében lefolytatta a hatósági eljárást, megállapította a jogosulatlanul kitermelt fatérfogatot, és ennek alapulvételével állapította meg a bírság összegét" – válaszolta a kabinet, de azt nem írták, mennyire büntették az erdőirtót. Kötelezheti-e a hatóság a tulajdonost, hogy telepítse vissza az erdőt? A válasz szerint az erdőfelügyeleti osztály írhatja elő a kitermelt, kipusztult erdő helyén a visszatelepítést, erdőfelújítást. De hozzátették, a felújítási kötelezettség alól mentesülhet az erdőgazdálkodó vagy tulajdonos, ha ezt kérelmezi, és „az erdőfelügyeleti osztály engedélyezi az erdő más célú igénybevételét az erdőtörvény megfelelő szabályozása alapján".

– A terület korábbi tulajdonosa irtotta ki az erdőt – jelentette ki a jelenlegi tulajdonos. Tóth István hangsúlyozta, ő 2015 végén már egy bozótos-tisztást vett át, amin csupán gaztalanítást végzett. A földhivatali nyilvántartásban beépítetlen, a városrendezési tervben pedig beépíthető területként szerepel a telekrész.

– A betontörmeléket is az előző tulajdonostól örököltem meg, amit fel kívánok használni az építkezéskor. A pletykákkal ellentétben nem lakóparkot vagy hulladéklerakót, hanem egy családi ház méretű, földszintes, 200 négyzetméteres, környezetbe illő épületet szeretnék emelni, mely irodaként és raktárként szolgál majd – mondta Tóth István. A vállalkozó hangsúlyozta, nem tervez környezetterheléssel járó tevékenységet. – Megtartom a területen a meglévő, ép fákat, sőt azok számát gyarapítani is szeretném – mondta Tóth István.

Forrás: Délmagyar