fehér menyétKödös, zimankós decemberi délután. Leesett az első hó. Javában fütyül a „főszél", füstölve sepri végig a Sárrét lapályát, kíméletlenül vagdalja szemünkbe a hószilánkot -amint Flóriánnal kettesben, pislogva törekszünk ellene.

várakozásÓvatosan magam mellé teszem a messzelátót, aztán hátradőlök, és élvezem, ahogy a nap gyengéden megsimítja arcomat. Szememet becsukom, és arra gondolok, hogy nekem van a világon a legjobb dolgom.

rókavadászatMég mindig ugyanabban az esztendőben, a húszaspuska életének első évében tartunk.

borz vadászatEnnek a fejezetnek címét úgy írom le, mintha azóta legalábbis egy szekérrevaló borzot lőttem volna! Pedig ez, az immár ötven éve bejegyzett „első", még ma is társtalanul magánykodik naplómban!

fogoly vadászatAmelyik vadászleírás szeptembert emleget - az nyilván szarvasbőgésről szól! Így spekulál a nyájas olvasó.

szalonka vadászatTizenharmadik életévem naplófeljegyzéseit, az új húszaspuska jó­voltából, emlékezetes vadászdátumok egész sora tarkítja.

őzbak vadászatMielőtt a beígért „elsők" emléksorozatát folytatnám, hadd szenteljek még néhány dicsőítő sort a mileschaui nyárnak, a balzsamosan hűvös, karácsonyfaszagú fenyveseknek, a bennük átélt, azóta is bennem ragadt, párjukat ritkító hangulatoknak.

medveNagyságos úr! Nagyságos úr! - üvölti torkaszakadtából egyik hű szolgám, belerondítva a kora délután zsenge bódulatába.