Jó üzlet a vadgazdálkodás, , ha jól csinálják. A Zselic egyik gyöngyszeme, a Kaposvári Egyetem bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpontja. Vadgazdaságában nemcsak a gím- és a dámszarvas, vagy a vaddisznó, az őz húsának értékesítésére rendezkedtek be. Elsődleges feladatuknak tartják a vadak életmódjának megismertetését. A hangulatos zselici dombok között 1360 hektáros terület tartozik a tájközponthoz. Közel kétezer állatot tartanak itt, sokfajta háziállatot is, de elsősorban különböző vadakat. A telephez kapcsolódó egyéb tevékenység hasonlóképpen sokrétű.
- Csak úgy éri meg a vadgazdálkodás, ha sok mindennel foglalkozunk – magyarázza Nagy János, a Vadgazdálkodási Tájközpont egységvezetője. Nálunk szinte a teljes gazdálkodási folyamat egy kézben összpontosul: a növénytermesztéstől a vadászati hasznosításon, a vadhúsfeldolgozáson és a turisztikai programokon keresztül minden.

A növénytermesztés a nagyszámú állat folyamatos ellátását segíti. A gabonát depókban raktározzák. Erre elsősorban a nyár miatt van szükség, amikor odakint a nagy melegben kisülnek a legelők.
- Télen létfenntartó tápanyagszükségleten el lehet tartani az állatokat, ilyenkor viszont a tehenek tejelnek. A bikák ugyan már befejezték az agancsfelrakást, mégis nagy a takarmányigényük – tudjuk meg Szabó József tenyésztéságazat-vezetőtől.

A vadgazdálkodási központ elsősorban arról híres, hogy itt van az ország legnagyobb szarvasfarmja. Több mint két évtizede tenyésztik az állatokat, melyeket vadásztatnak is, néhány éve pedig a vadhús feldolgozását is végzik, ahogy mondják ”presztizsből”. Nagy János egységvezető szerint a mai kor emberének talán a legjobban megfelel a vadhús, olyan szempontból, hogy energiatartalma jóval alacsonyabb, zsírtartalma minimális, ásványi anyagban, vitaminokban pedig gazdag.

A központ feldolgozóüzeme 2004 óta működik. Tavaly 700 állatot dolgoztak fel itt, vaddisznókat, gím- és dámszarvasokat, valamint őzeket.
- Ez a helyiség a csontozó – mutat körbe Kilvinger László üzemvezető. – Itt történik az előzőleg megnyúzott testeknek a darabolása, a húsok formázása, a fűrészelés, ha szükséges, akkor a hártyázás, és gyakorlatilag a konyhakésszé tétel. A fagyasztás előtt álló csomagokon feltüntetjük az azonosítószámot, és egyéb más jellemzőket, amiknek a címkén meg kell, hogy jelenjenek.

A vadhús ugyan drágább, mint a háziállatoké, de az előállítása is jóval többe kerül. A tájközpont termékeit nemcsak éttermeknek árusítja, de Kaposváron a saját boltjában is értékesíti, egyre sikeresebben.

- Mint vendéglátós, a vendégeim érdekében nagy szeretettel használjuk a bőszénfai vadhúsokat, és hála Istennek nagyon jó a forgalmunk – mondja egy kaposvári vendéglátós, Nagy Gyula. - Sok a visszajáró vendégünk, és ilyenkor a nyári szezonban a Balaton-partról rengeteg német és holland keresik fel bennünket az étlapon található vadételek megkóstolásáért.
Mindemellett a tájközpont helyben is értékesíti a vadhúsokat.

Turisztikai programján az ember nevelte állatokkal testközelből ismerkedhetnek meg a látogatók, akik a bemutató végén kóstolhatnak, és gyakran vásárolnak is a termékekből. Az egységvezető szerint a vadhús kedvelőinek köre egyre szélesebb, de még tovább kéne bővíteni. Mint mondja a gasztronómiának is komoly szerepe van, mert nemcsak szarvaspörköltet és áfonyával tálalt szarvascombot lehet a vendégek elé tenni, akár főzőtanfolyamokat is lehet tartani. S ami még fontosabb meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a magyar emberek is vásárolhassák ezt a terméket kiváló minőségben, és elérhető árakon.

Forrás: Gazdakör