A korongvadászok feladata – szemben az olimpiákról ismert koronglövészettel – az, hogy különböző életszerű szituációban bizonyítsák fegyverhasználati jártasságukat.

Galgamácsa ad otthon jövő hétvégén az idei esztendő legrangosabb korongvadász versenyének, a FITASC Magyar Nagydíjnak, amelyre körülbelül 200 versenyzőt várnak Európa számos országából. Szabó Zoltán, a Magyarországi Korongvadász Szövetség munkatársa elmondta: a verseny egyben felkészülés is a jövő évi kontinenstornára, amelynek rendezésével hazánkat bízták meg. A május 17-18-i megmérettetés nyilvános; a Pilisi Parkerdő Zrt. támogatásával a galgamácsai lőtéren vetélkednek majd a lövészek.

A korongvadászat Magyarországon egyelőre kevéssé ismert sportág. A versenyzők feladata – szemben az olimpiákról ismert koronglövészettel – az, hogy különböző életszerű szituációban bizonyítsák fegyverhasználati jártasságukat. Ennek megfelelően eltérő méretű korongokat használnak, amelyek közül a legkisebb alig 6 centiméter átmérőjű. A cél, az erdei vadhoz hasonlóan érkezhet meredeken emelkedő és süllyedő, távolodó vagy közeledő íves pályán, szemből, vagy a lövész háta mögül, míg az úgynevezett nyúlkorong a földön gurul, ezzel utánozva a vadnyúl mozgását.

Szabó Zoltán felidézte: a korongvadászat és koronglövészet egy tőről fakad, közös ősüknek a XIX. században divatos galambvadászat tekinthető. Az élő állatot azonban idővel agyagra cserélték. Innen sportág közkeletű elnevezése, az agyaggalamb vadászat. Magyarországon jelenleg 2-300 közé tehető az aktív korongvadászok száma, ami elenyésző a sok százezres olasz táborhoz képest, éppen ezért nagy megtiszteltetés, hogy a 2015-ös Európa-bajnokságra éppen hazánkat szemelte ki a nemzetközi sportági szakszövetség – jegyezte meg Szabó Zoltán, és hozzátette: hazánk volt egyébként a keleti tömb államai közül az első, amely a szovjet kivonulás után csatlakozott a FITASC-hoz.

Forrás: MNO